Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

ják. A község lakosai, számos gömöri községhez hasonlóan, élénk kapcsolatban álltak az Alfölddel. 11 Berzéte — Brzotín A/ A berzétei református templomerőd építése három különböző stí­luskorszakhoz kötődik. A gótikus bordás keresztboltívekkel fedett hajó déli részét egy lebontott vagy lerombolt román kori templom alapjaira építették a XV. század elején; ehhez építették hozzá ugyan­azon század végén a ma is meglevő, ugyancsak keresztboltozatos hajót. Ennek az együttesnek északnyugati oldalához 1723-ban még egy templomhajót ragasztottak, amely azonban leégett. Végül 1790­ben a leégett részt klasszicista stílusban megújították, és porosz bol­tozattal fedték le. Északnyugati orientációjú főbejárata fölött emel­kedik a nagyon erős falakkal bíró, masszív torony, amely valószínű­leg 1723-as eredetű. A gótikus templomhajóba nyíló oldalbejárata egy Izerle nevű építész műve 1806-ból. A templom falait támpillérek erősítik, s a terep szintje fölé emelkedő templomkertet lőrésekkel ellátott magas kőfal övezi. B/ A kis méretű római katolikus templom a XVIII. és XIX. század fordulóján épült a község peremén, egy magaslaton. Oldalfalait csak a félkörívben záródó ablaknyílások tagolják, barokkos homlokfalát azonban lizénák keretezik. Félkupolában záródó terét porosz bolto­zat fedi. 12 Betlér — Betliar A községnek, amelyet a Gömör-Szepesi Érchegység (Stredoslovenské rudohorie) 1000—1300 m magas csúcsai vesznek körül, két temploma van. Az evangélikus a fiatalabb: 1794-ben épült, a Türelmi Rende­letnek megfelelően torony nélkül. Jelenlegi tornya tehát későbbi eredetű hozzáépítés, amelyhez a templom íves felülete képez átme­netet. Tompaszögben záródó terét porosz boltozat fedi, és falpillérek tagolják. 13 Borzova — Silická Brezová A központi fekvésű templom és a különálló torony építésének éve ismeretlen. Csupán annyi bizonyos, hogy a téglalap alaprajzú terem­templom két részre osztható, s a korábbi rész egyike a legrégibb re­formátus templomoknak. Építési ideje a XVI. század második felére esik, századokkal később, a Türelmi Rendelet kiadása után kibő­vítették. Az új rész deszkamennyezetére és karzatára a korábbi rész reneszánsz ízlésű növénymotívumait festették. A karzatot festett­faragott csavart oszlopok tartják. A szószék és az Űr asztala a temp­lom további tartozékaival együtt a templombővítés idejéből, a XVIII. század végéről való, s úgyszintén faragott és stilizált növénymotí­vumokkal díszítették. Az úrasztali kegyszerek a XVIII. századból származnak. Az a tény, hogy a templombejárat építésénél régi, faragott köveket használtak (valószínű, hogy a XIV. században említett kőtemplom portáléjárói van szó) arra utal, hogy a szilicei fennsík e gyönyörű fekvésű kisközsége nagyon régi település lehet. A templom külső 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom