Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

ként tartjuk számon az evangélikus templomok jellegzetességét, a szószékoltárokat (Ardó, Rokfalva, Rőcelehota). A második időszak kevés templomára jellemző a homlokfalba épített torony, továbbá a nagyobb művészi és esztétikai igény (Osgyán, Miglészpataka). A harmadik építési periódusban az építkezés ismét nagyobb lendületet vesz, a méretek is nőnek. Az indíték azonban nem kizárólagosan egyházi jellegű, mint korábban volt, hanem inkább a nemzeti öntudatra ébredés, valamint egy-egy gazdag mecénás adakozó kedve. Ebben a vonatkozásban megemlíthetjük a tiszolci evangélikusok esetét. Súlyos anyagi nehézségeik ellenére

1

3 létszámukhoz viszonyítva erősen túlméretezett templomot építettek, amelynek tervét Martini Mihály, a jónevű rimaszombati építész készítette el. Hager János és Waldman Ferenc vezetése alatt épült, porosz boltíves lefedése Neumann János munkája. Ha a templom hatalmas méreteinek okát kutatjuk, magyarázatul szolgál az oltártól jobbra elhelyezett emléktábla, amelyen többek között ez olvasható: „. .. a szlovák nemzet szabadságának és jogainak nagy harcosa, P. Jozeffi emlékére". Az erősen barokkizáló belső teret csaknem beláthatatlanná teszi a kettős oszlopés pillérsor, illetve a rajta nyugvó, U alakban körülfutó, az alaprajz vonalát követő hullámzó karzat. Az empire stílusban készített, tíz méter magas oltár Ferenczy István

1

4 alkotása. Az egyetlen centrális diszpozíciójú templom Jolsván épült 1838— 1849 között, Alois Pichl

1

5 bécsi építész terve szerint, Coburg herceg támogatásával, és óhajának megfelelően. Belső terét egyetlen hatalmas kupola fedi. Megjelenésében, arányaiban lenyűgöző, bár bizonyos aránytalanság is szembetűnik rajta. Például a nagy felületű kéttornyos homlokfalban szinte elvész, csak nyílásnak látszik a főbejárat. A közvetlen környezetében épült többi klasszicista épülettel összehasonlítva kissé fáradtnak és ridegnek tűnik föl. Tekintettel arra, hogy a szájhagyomány a klasszicizmus korában átépült több templomot máig huszita templomként

1

6 emleget, szükségesnek tartjuk ez irányú vizsgálódásunk eredményét néhány mondatban összefoglalni. A husziták jelenléte Gömör területén a XV. század első felében vitathatatlannak látszik. Nem kevésbé tanaik terjedése és hatása. Nagy kérdés azonban, hogy a „huszita templom" elnevezés nem „husziták temploma" volt-e eredetileg, vagyis olyan templom, illetve templomok, ahol sajátos jellegű istentiszteleteiket tartották. A szájhagyomány mindenesetre fölveti a következő kérdéseket: Építhettek-e a folytonos harcban álló katonák templomokat? Lehet-e huszita templomépítészetről beszélni nálunk, amikor cseh földön sem fejlődött ki, illetve terjedt el egyfajta jellegzetesen huszita építészet?

1

7 Hagyomány nélkül hozhattak-e magukkal a huszita harcosok konkrét elképzeléseket, templomterveket? Azokban a falvakban, ahol a szájhagyomány huszita templomokat emleget, rendre kora gótikus, azaz valamivel korábbi építmények vagy azok romjai találhatók (Szalóc, Berzéte, Szilice, Sebespatak). A felsorolt helyeken kőfal veszi ugyan körül a templomokat, de egyelőre bizonytalan, hogy ezek a XV. századból vagy a XVI. századi törökvész idejéből, esetleg az ellenreformáció korszakának kezdeté62