Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

I Bevezetés Az egykori Gömör területéin

1 a klasszicista építészeti alkotások száma és minősége igen figyelemreméltó, s e stílus legalább annyira jellemző e vidékre, mint a reneszánsz Sáros megyére vagy a gótika Szepességre. Persze e megállapítás nem csökkenti, nem is csökkentheti Gömör gótikus műemlékeinek értékét. A korszak objektív feltételei és viszonyai olyan kedvezően alakultak, hogy Gömörben a klasszicista építészet sajátos vonásokkal gazdagodhatott. Az ide tartozó emlékek java része a reformkorban épült, a korai és késői példák pedig az 1774, illetve 1860 körüli időre teszik a tárgyalandó időszak határait. Építészeti szempontból a korszak három periódusra osztható: 1. kora klasszicizmus (1773—1815), 2. az érett alkotások korszaka (1810—15 és 1850—55), 3. késő klasszicizmus (1850—1860). Az első és a harmadik természetesen a stílusváltás ideje is, azaz átmeneti időszak, amikor az új stíluselemek a korábbiakkal együtt jelennek meg az épületeken. A szlovákiai szakirodalomban gyakran találkozunk a „gömöri klasszicizmus" kifejezéssel, illetve megnevezéssel anélkül, hogy a terminus jelentését bárki közelebbről meghatározta vagy jellemezte volna. Eleddig egyetlen tömör megfogalmazását Zádor Anna 1943ban megjelent művében találjuk: A klasszicizmus építészete Magyarországon (193—194. oldal). A mű szerzőjének akkor nem állt módjában behatóbban tanulmányozni a gömöri építészet jellegzetességeit, ennek ellenére észrevételei értékesek és helytállóak. Kíséreljük meg a „gömöri klasszicizmus" létrejöttének és összefüggéseinek a bemutatását ! a) Az épületek homlokfalai függőleges irányban erőteljesen tagoltak. (Ez főleg a megye délnyugati részére, a mai rimaszombati járásra jellemző.) b) Díszítő elemeket bőségesen alkalmaznak az épületeken kezdettől fogva. (Más vidékekre ez tudomásunk szerint kevésbé jellemző a tárgyalt korszakban.) c) A polgárházak homlokzatai egészen a második periódus kezdetéig barokkos metszésűek. (Elsősorban a déli és középső területeken.) d) A templomok alaprajza egyik' felekezetnél sem követi feltétlenül az udvari építészeti hivatal kötelező típusainak rajzát.

2 Ezek után felmerül a kérdés, hol és miben kell keresnünk a felsorolt jellegzetességek gyökerét és indítékait. Véleményünk szerint mindenekelőtt 1. a megelőző stíluskorszakok hatásainak továbbsugárzásában, valamint a jelentős számú és jól képzett kőművesmester-gárda gyakorlatában, 56