Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején

tot, hogy szükség esetén felmutassák. Bárki jön oda a moszlim katonák közül, ne bántsa és ne zaklassa őket, se állataikat, se vagyonukat". A legtöbb esetben a „menedéklevél" felmutatása elégséges volt a túlkapások elkerülésére. A panaszok később ismétlődtek, főleg a vámosok túlkapásai ellen. Végül is a rimaszombatiak a Magas Portához fordultak. Ez alkalommal a leghatásosabb érveléssel tiltakoztak a túlkapások ellen: „Ha ennek nem vetnek véget, akkor rájáink megszöknek, és ebből a szultán vagyonának nagy kára származik." Ennek megvolt a hatása. „Nem engedem, hogy uralkodásom szerencsés korszakában bármi módon elnyomják a szegény rájákat" — hangzott a szultán parancsa. A Porta a kádit bízta meg, hogy hozzon bírósági végzést valamenynyi túlkapás (adóemelés, törvénytelen illetékszedés stb.) megszüntetésére. A kádi — Hüszejn egri pasa, a főbb hivatalnokok és katonai parancsnokok, valamint a rimaszombati bírák és esküdtek jelenlétében — meghozta a döntést a „kegyes ser' " (mohamedán törvények) értelmében, és minden túlkapást szigorúan megtiltott. A szultáni fermánt és a kádi döntését a hivatalok, a katonaság és a hivatalnokok tiszteletben tartották, és a következő években semmiféle panaszra nem adtak okot. Hadjáratok idején a rimaszombatiak nagyon féltek a moszlim katonaságtól, főleg a kegyetlen tatár csapatoktól. Az 1663-as hadjárat alkalmával a bírák egyenesen a nagyvezírhez és a tatár seregek parancsnokához, Ahmed Gerej herceghez fordultak, és „menedéklevelet" kértek: „Mivel Szombat nevű város rájái rendesen fizetik adójukat, bárki legyen is az oszmán seregből, vagy a tatárok és más csapatok közül, mostantól kezdve nagyon óvakodjék megtámadni őket vagy gyermekeiket vagy vagyonukat vagy élelmiszereiket. De ha valaki mégis megtámadná őket vagy vagyonukat vagy élelmiszereiket, az illetőt el kell fogni és császáň táboromba kell elővezetni" — hangzott a nagyvezír parancsa. Még szigorúbb volt a tatár herceg parancsa: „E felséges parancs és szultáni fermán megírásának oka a következő: Mivel ezen parancs-levelemnek tulajdonosai, az Egerhez tartozó Rimaszombat rájái a fenséges padisah rájái közé tartoznak, kezükbe adtam ezen felséges parancsomat, hogy senki a tatár seregekből ne bántsa és ne zaklassa őket. Ha a nevezett falu rájáit valaki hercegi csapatainkból vagy az akkirmáni (ma: Dnyesztrovszkij) agák csapataiból vagy más csapatokból bántalmazná vagy háborgatná, az illetőnek fejét vesszük, házát (családját) pedig elpusztítjuk!" V A gömöri falvak élete Rimaszombat mint hássz-város az egész hódoltsági korszakban aránylag „kedvezőbb" helyzetben volt a kisebb falvaknál. Egyrészt mezőgazdasága, kézműipara és kereskedelme biztosította számára az adók, illetékek és a természetbeniek előteremtését, másrészt 21