Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…
Munkás így írt: „Nem valljuk azt, hogy a szocialista társadalom megvalósítását csak lázadással, a burzsoá állam szétrobbantásával lehet elérni. Véleményünk szerint óriási tömegek vértelen fölléptével és a parlamenti hatalom meghódításával is elérhető a termelőeszközök közössé tétele, amely után nincs szükség a fegyvereken nyugvó proletárdiktatúrára ..." A lap a szociáldemokraták és a városi Nemzeti Tanács elveit képviselte a nemzetiségi kérdésiben is. A magyar állam integritásának elvéből indult ki, és került szembe később a csehszlovák hatóságokkal. Az antanthatalmak döntése értelmében a csehszlovák katonai egységek 1918. december 30-án szállták meg a várost és KeletSzlovákiát. A néhány napos kényszerszünet után 1919. január 5-én — a többi lappal együtt — újra megjelent a Kassai Munkás, 1918. január 8-tól az első szlovák napilap, a Slovenský východ (Szlovák Kelet) társaságában. A csehszlovák hatóságok azonban szigorú intézkedéseket vezettek be a magyar nyelvű lapokkal szemben, s mivel — a szigorú cenzúra ellenére — a közleményekben a hatóságok továbbra i:s csehszlovák-ellenességet láttak, 1919. február 27-én a megyefőnök további szigorításokhoz folyamodott. A sajtótermékeket csak három órával az után lehetett terjeszteni, hogy őket ellenőrzésre a megyei hatóságoknak beterjesztették. A Kassai Munkás szerkesztői az utasítást (a Munkástanács határozatára hivatkozva) megszegték, ezért a megyefőnök 1919. március 15-én a lapot betiltotta. Ürügyül szolgált erre — ahogy M. Potemra írja — az az antanthatalmakhoz intézett cenzurálatlan — és elkobzott — felhívás is (To the Members of the Entente-Committee), melyben a csehszlovák katonai és polgári hatóságok kassai ténykedése miatt akartak tiltakozni. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után a Magyar Vörös Hadsereg megkezdte északi hadjáratát. Katonai egységei 1919. június 6-án elfoglalják Kassát, majd június 16-án Eperjest. Ott kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, az első szlovák munkásállamot. Az események hatására 1919. június 7-én, nagyobb formátumban ismét megjelenik a Kassai Munkás (június 12-től a Kassai Hírlappal egyesülve) mint a Kassai Szociáldemokrata Párt hivatalos közlönye. Délutáni lapként adták ki, mivel reggel a Kassai Vörös Űjság (korábban: Kassai Napló) jelent meg. A Kassai Munkás június 20-tól a Szocialista-Kommiunista Munkások Magyarországi Pártjának hivatalos közlönyeként jelenik meg. A Vörös Hadsereg egységei június 30-án a Forradalmi Katonatanács döntése alapján megkezdik a viszszavonulást, a az utolsó (tanácsköztársasági) lapszám — Botka Ferenc megállapítása szerint — június 29-én jelent meg. A Vörös Hadsereg távozása után 1919. július 26-án Surányi Lajos hetilapként újította fel a lapot. É;s ezzel új fejezet kezdődött a lap életében. Csehszlovákiai körülmények között, a Kassai Szocialista Párt kiadásában jelenik meg a lap, feladva a korábbi opportunista szociáldemokrata álláspontot, s új módon közeledik a munkásosztály történelmi küldetéséhez, társadalmi szerepéhez. A proletár internacionalizmus elve meghatározó szempont a lap szerkesztésében, s ez teszi képessé arra is, hogy szembeszálljon a csehszlovák burzsoázia 163