Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

1944. 5—6.; Somogyi táncok, szerk. Morvay Péter és Pesovár Ernő. Bp. 1954. 44.; Belényessy Márta: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. Bp. 1958. 47—48.). 7 Ugyancsak jellemző az egész magyar nyelvtterületre. (Lásd az előző jegyzetben idézett munkákat.) 8 Az egész magyar nyelvterületen találkozunk ezzel a jelenséggel. (Lásd a 6. jegyzetet.) 9 Az első legény fogalma ugyancsak széles körben ismert. Erdélyben e mellett lányszervezetek is voltak, hasonló feladatokkal, mint a legénycsoportok, amelyeknek élén az első legények álltak. (Karsai Zsigmond: Táncalkalmak és táncos szokások Lőrincirévén. Tánctudományi Tanulmányok. Bp. 1958, 122—124.) 1

0 Csepregi Itanító és Makovics plébános rendszeres összejöveteleket szerveztek: hétfőn és szerdán a gazdakör, kedden és csütörtökön az iparoskör, pénteken pedig a legónyegyesület részére. (Benkő Erzsébet, 76 éves, szóbeli közlése.) 1

1 A vasárnapi táncok rendje nem tért el a bálok rendjétől, de bálnak ez idő után már csak azt nevezték, amit az Egyletben rendeztek meg, a kocsmákban rendezett mulatságokat táncnak nevezték. 1

2 _A bálban járták a ruszki táncot is, de mi azt nem tanultuk meg." (Borbély István, 62 éves, szóbeli közlése.) Ez jellemző Magyarország területére is. (Martin György: i. m. 16., Somogyi táncok 45.) 13 Nevét a dallam szövegéről kapta. Csepregi tanító 1922-ben a Betlehem angyala c. színdarabban több táncot (tanított be, többek között a szóban forgó „birkást", amely rövid idő alatt bekerült a falu táncéletébe, és a második világháború utáni évekig kedvelt tánc volt. 1

4 A szinalázás elnevezés az ének szövegéből keletkezett. Az egész magyar nyelvterületen ismert. 1

5 A legények éjfél körül, kissé ittasan néha el-elmentek más kocsmába is. Körülnézhettek, de a lányokat nem kérhették fel táncolni, és a cigánynak nem parancsolhattak, mert abból többnyire verekedés támadt. 1

6 Csikós Lajos, 95 éves, maga készítette facimbalmán játszott a bálokon. í

7 A lányok a verbunkban ugyanazokat a lépéseket táncolták, mint a legények, de ők nem cifráztak. 1

8 Ez a táncrend a Kárpát-medence régi táncrendjének sémáját tükrözi, amely a magyaroknál, szlovákoknál, erdélyi románoknál egyaránt általános volt a polgárosulás idejéig. [(Martin György: A magyar tánctípusok. Bp. Népművelési Intézet 1967. 9—11.; Cyril Zálesák: Ludové tance na Slovensku. Bratislava 1964. 62.; Anca Giurchescu: Revista de etnografie si folclor XII. 4. 20. 1

9 Felsorolunk néhány táncrendet olyan sorrendben, amint adatközlőinktől lejegyeztük: a) verbunk, friss b) verbunk, friss, kétlépéses csárdás, polka c) verbunk, kétlépéses csárdás, polka, reszketős, friss d) verbunk, friss, polka, reszketős, friss e) szóló, kettes, polka, vansztep, kettes, friss f) friss, polka, csárdás, váskatánc g) verbunk, polka, reszketős, friss h) kettes, polka, reszketős^ friss 150