Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
A tánc bizonyos mértékű asszimilációja abban mérhető le, hogy a 3/4-es ütemű zenére időnként 2/4-es J^ J ritmusú cifrát és 4/4-es kétlépéses csárdást is járnak. A reszketőst ugyancsak a hagyományos táncok után, mégpedig a polkával együtt táncolták, adataink többségében a polkát követi. Ez a nyugati, osztrák eredetű tánc az egyik legkedveltebb jövevénytánca volt a tardoskeddieknek; még ma is sokan tudják. 8 5 Magyar kettős A tánciskolában tanult táncok közül a legnagyobb jelentősége és hatása az ún. magyar kettősnek volt, amely tulajdonképpen a régi, gazdag motívumkincsű csárdásnak a 19. századi úri, majd polgári táncmesteri gyakorlatban megrögződött és elsekélyesedett formája. 86 Ez az annak idején kötötten megtanított táncforma azonban szerkezetileg meglehetősen feloldódott a tényleges használatban, vagyis érvényesültek benne a kötetlen szerkezetű csárdás vonásai. A magyar kettőssel elterjedt Ritka búza .. . dallam kedvelt csárdásnótává is vált, viszont a magyar kettős kiegészült gazdagodott a csárdás és a verbunk motívumkincsével. Ma az öregek által járt magyar kettősben kétlépéses csárdást, páros forgót, előrevágó lépést találunk elsősorban, de megtalálhatók benne a tánciskolái magyar kettősben teljesen ismeretlen csapásoló motívumok is. 8 7 „Birkástánc" Meg kell említenünk végül egy olyan táncot, amely ellenőrizhetően a faluban született; kötött táncforma. 1922-ben a helybeli tanító a Betlehem angyala c. színdarab táncbetéteként állított össze táncokat („négertánc", „angyaltánc" stb.), ezek közül a nótaszövegről „Márkásnak" nevezett kötött páros tánc máig él egyénenként módosult, csak hozzávetőlegesen azonos formáiban. Az eredeti, betanított táncot páros forgó lépés, lippentős motívum, továbbá tapsolás alkotta meghatározott, kötött sorrendben. Nem véletlen, hogy a színmű táncai közül éppen ezt tartotta meg a paraszti emlékezet, és ezt folklorizálta. Ez a tánc ugyanis zenéjében és motívumkincsében szervesen kapcsolódott, illeszkedett a tardoskeddi hagyományos táncok, nevezetesen a csárdás anyagához. Jegyzetek 1 Fügedi Erik: Nyitra megye betelepülése, Budapest 1938. I. 4—9. 2 Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. Bp. é. n. 55. 3 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest 1864. 458. 4 Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye ... 55. 5 Conscriptio Comitatus iNittriensis, 1752. Štátny archív Nitra, 415. 6 A korcsoportoinkénti különválás Magyarország egész területére és a székelyekre is jellemző. (Martin György: Bag táncai és táncélete. Bp. 149
