Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

8. Páros lábú ugrók A friss csárdás jellegzetes női motívumai, amelyeknek lényege a páros lábbal való ugrálás, függőleges hullámzás. A süllyedés mélypontja a zeneileg hangsúlytalan ütemrészekre esik, a motívum fenthangsúlyos (42—44. motívum). 9. Cifrák. Háromlépős A csárdás és a verbunk férfi motívumai közé tartoznak a háromtagú váltólépés különböző térbeli változatai (45—51. motívum). Ez a motívum jellemző mind a magyar, mind a szlovák verbunkokra és csárdásokra. A magyar nyelvterület keleti felén általánosabb. 10. Kétlépéses csárdás A lassú csárdás legfontosabb, domináló motívuma. Előadásmódjára jellemző a térd állandó negyedenkénti rugózása (nem rezgése!). Változatait a térbeli mozgás, haladás, forgás irányának különbségei hozzák létre. A mindig váll- és derékfogással járt motívumot oldalt lépésekkel (52. motívum), előrehaladással (53. motívum), rézsút előre és hátra (54. motívum) is járják. A motívumot szimmetrikusan ismétlik (55. motívum), vagy állandóan egy irányban forognak (56— 57. motívum). Ilyenkor a két egymást követő kétlépéses csárdásmotívum mindig variánspárként kapcsolódik egybe, s e variánsok egymástól plasztikai vonásaikban különböznek. Különösen érdekes a lépések utolsó, negyedik fázisa, amelyben nyolcadokra elaprózó változatot is találunk (57. motívum). A magyar és a szlovák lassú csárdások domináns motívuma ez. A magyar verbunkokban is nagyon gyakori. 11. Összetett bokázó motívumok Olyan négytagú, fejlettebb verbunk- és csárdásmotívumok tartoznak ide, amelyekben a központi páros lábú bokázó alapelemhez járulékos elemként más jellegű motívumrészek is kapcsolódnak, így pl. lengető, csapásoló, forgató elemek (58—60. motívum). Ezek a motívumok általánosan jellemzőek a magyar verbunktáncokra. 12. Lippentős (bukós) motívumok A friss csárdás legrégiesebb, legjellemzőbb motívumcsaládja az ún. lippentős vagy bukós, amely az egész magyar nyelvterületen elterjedt. A tardoskeddi lippentős változatok e motívumcsalád nyugati típusához tartoznak. A motívum lényegét képező páros lábú ugró, mély hajlítás előfordul önállóan ismételve is (61—62. motívum), de általában mindig háromtagú, s az első két, rövidebb fázis variálódik, mégpedig futólépéssel (63., 66. motívum) és páros lábú ugrással (67— 68. motívum). Ezt a régies motívumot Tardoskedden ma már csak a legöregebbek alkalmazzák. Az északnyugati palócság friss csárdásaira különösképpen jellemző. Szlovák területen a nyugat-szlovákiai táncokban található meg. 13. Kiegészült cifrák A friss csárdás ritmikailag összetettebb, aprózó motívumaiban a háromlépős valamely más motívummal összefűzve jelenik meg, s mintegy hosszabb, összetettebb motívumot alkot. A cifra a friss csárdásnak gyorsabb, virtuóz, férfitáncosok által táncolt motívumai 147