Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

Tardoskedd néptáncainak gyűjtését 1956-ban kezdtem meg, a CSE­MADOK akkor működő tánccsoportja részére. Az autentikus táncok értékére felfigyeltek a Szlovák Tudományos Akadémia népzenei és néptánckutató részlegének szakemberei, akik két alkalommal film­szalagra rögzítették a falu hagyományos táncait. Az alapos nép­táncgyűjtésre azonban csak 1966-ban került sor, amikor dr. Martin György segítségével sikerült a falu 30 legjobb táncosának teljes táncanyagát filmszalagra, a táncéletével kapcsolatos bőséges adat­anyagot és gazdag népdalanyagot pedig magnetofonszalagra rögzíte­ni. A felgyújtott táncanyagból 1968-ban szakdolgozatot készítettem a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsésztudományi Karának Néprajzi Tanszékén. A feldolgozás során a bőséges anyag is hiányosnak bizonyult, s mivel forrásmunkákra ebben a témában nem támaszkod­hattam, ezért kérdőívet 'dolgoztam ki, amely 107 kérdést tartalma­zott. A tardoskeddi általános iskola tanulóinak segítségével így to­vábbi hatvan adatközlőt kérdeztünk meg. A kérdőíves gyűjtés után teljesebb képet kaptunk Tardoskedd hagyományos néptáncairól. Az anyag feldolgozásában különféle szempontokat vettem figye­lembe. Bevezetőben vázolom a falu természeti viszonyait, társadalmi fejlődését és történetét. Ezután a táncélet alakulását ismertetem, je­lezve azokat a társadalmi és kulturális fejlődési folyamatokat és sza­kaszokat, amelyek a falu táncéletének alakulására lényeges hatással voltak. Ismertetésemet a XIX. század utolsó évtizedeivel, illetve a századfordulóval kezdem, amikor a régi közösségi élet szokásai még virágkorukat élték, majd napjaink táncéletével fejezem be. A fő hangsúlyt a tánctípusok osztályozására és alapos elemzésére helyez­tem, mégpedig formai, mozgási, szerkezeti és zenei szempontból. A táncmotívumok csoportosítását és elemzését mozgásmódbeli és ritmikai tulajdonságaik alapján végeztem. A dolgozatot népzenei és fényképdokumentáció egészíti ki. A táncfilmek, a népzenei felvételek és a szöveges gyűjtés anyaga a CSEMADOK Központi Bizottsága néprajzi adattárában kapott helyet. A népzenei anyagot magnetofon­felvételről Ág Tibor jegyezte le. Földrajzi és történeti vázlat Tardoskedd sík területen, a Vág és a Nyitra folyók között fekszik a Galánta—Érsekújvár vasútvonaltól északra, az ugyanebben az irányban haladó országúttól pedig délre. A falu katasztere 5414 hek­tárnyi, s hat falu határa zárja körül: északon Jató és Dögös, keleten Nagysurány, délen Palárikovo, nyugaton Vágfarkasd és Sókszelőce. (Palárikovo és Vágfarkasd között Tardoskedd határát a negyedi határnak egy kiszögellése is érinti.) , 1949-ben a falu határából leválasztották Alsó- és Felső Jató, Ken­deres és Feketepart településeket, ezekből alakult Jató község. Tar­doskedd az érsekújvári járás északnyugati csücskében terül el. 1918 előtt, de az első világháború után is, egészen 1945-ig Nyitra vár­megyéhez tartozott. (1938—45 között, amikor a vidéket Magyaror­szághoz csatolták, a megyeszékhely Érsekújvárban volt.) 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom