Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

liturgia követelményeiből kiindulva a teremtemplom típusait ajánlja. Tervezetei között vannak T alakú, görög kereszt alaprajzú, háromszög és téglalap alaprajzú templomok. Munkája feltételezésünk szerint részben a Németországban tanuló diákok, részben a magyarországi német lakosság és a kereskedők által lett ismertté. A Habsburgok másfél évszázados ellenreformációs politikájának az építészetre gyakorolt negatív hatását a protestáns egyházi építkezés beszüntetésében láthatjuk. Ha épült is egy-egy artikuláris (kijelölt) helyen templom, építészetileg igénytelen kellett hogy legyen, inkább pajtához, mintsem templomhoz hasonlított. A közismerft tilalmakhoz Gömör területén még egy megszorítás társult: az, hogy a protestánsok többnyire csak a helységeken kívül építhettek maguknak templomot. Ez a hátrányos megkülönböztetés elvétve még a XIX. században is jelentkezett. Semmiképpen sem akarjuk azt sugallni, miszerint ez lett volna az általános fejlődést akadályozó egyetlen és legfőbb ok, ugyanakkor bizonyosnak látszik, hogy a táj jellegéhez bizonyos fokig kötődő társadalmi, gazdasági állapotok is hozzájárultak a lemaradáshoz. A társadalmi fejlődés lemaradásának legfőbb okát és gyökerét mi is a törökök 150 éves, minden fejlődést akadályozó jelenlétében látjuk. II. József 1781. október 29-én adta ki az Edictum Tolerantiae-t, azaz a Türelmi Rendeleteit, amellyel a protestánsok jogfosztottságát megszüntette és a felvilágosodás erőit szabaddá tette. A Türelmi Rendelet kimondja többek között, hogy a proltestánsok politikailag egyenlők a római katolikusokkal, továbbá, hogy ahol van templomuk, megtarthatják, a Helytartótanács engedélyével pedig újakat is építhetnek ott, ahol legalább 100 protestáns család van. Az újonnan épült templomok ajtaja azonban nem nyílhat utcára, tornyokat nem építhetnek, sem harangot nem használhatnak. Ezeket a megszorításokat az uralkodó néhány évvel később, 1785-ben majd 1786-ban újabb rendeletekben hatálytalanította, és bár a rendeletek végrehajtását a régi, örökölt hatalmi apparátus erősen akadályozta, a protestánsokat azok lényegében szabadokká tették. Ez az észrevétel a művelődéstörténet és a hazai művészettörténet területén további vizsgálódást igényel. Gömör lakosainak a múltban több évszázados, rendszeres kapcsolata volt az ország északi és déli részeivel, különösen a Szepességgel és az Alfölddel. A népművészetben példaként említhetők a kalocsai és a Felső-Garam menti népi hímzések közös motívumai. A bevezetőben két komoly ok miatt is szükségesnek tartottuk mellőzni az időrendet. A választott megoldás részben magából az anyag struktúrájából következik: a vizsgálódásunk tárgyát képező épületek csaknem kétharmada — 133 — templom. Ezért alkalmasabbnak találtuk az épületek rendeltetése szerinti bemutatását. A konkrét leírásnál az abc-sorrendet, az olvasóközönség összetételét és igényeit vettük elsősorban figyelembe. Tudomásunk szerint a magyar nyelvterületen nincs rá egységes megjelölés. A cseh és a szlovák szakirodalom következetesen a „porosz boltozat" kifejezést használja, amikor a magyar „cseh boltozatról" ír. 113