Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

Mikulik József írja Magyar kisvárosi élet 1526—1715 c. művében, 1604-ben romokban hevert). A boltsor egymáshoz csatlakozó együttesekből alakult ki; erre utalnak az emelet homlokzati rendszerének kis ablakai, ablakkeretei, az övpárkányszakaszok stb. Ezekben az egységek különbözősége, sajátos egyedi jellege jut kifejezésre. A boltsor kilenc (eredetileg nyolc) egymáshoz csatlakozó építmény együtteséből áll, fakonzolos egységes párkány zárja le, tetősisakja hátra lejtő formában alakult ki, feltehetőleg a városi tanács 1833-ban hozott határozata nyomán, amely elrendeli a tér egységes építészeti jellegének kialakítását. A boltsor mint múltunknak több irányba mutató, beszédes tanúja több figyelmet érdemelne. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban Dr. Korompay György szavait: „A Rozsnyó jelképének méltán beillő szép őrtorony kimagasló érvényesülésének megkapó hatása nem független attól, hogy a látvány itt egy együttessel ismertet meg: a toronynak, a templom hajójának és ezek előterében a kis léptékű boltsornak az egységbe ötvözött együttesével. Egyszeri összetartozása mellett ez történelmi tartalmában tipológiai jellegzetességet fejez ki, mégpedig olyan formai alkatban, amelyben a középkort idéző központi funkciók sajátos topográfiai egymás mellé sorolásának erőteljes kölcsönhatású és szembesítésű feszültsége nyilvánul meg." B/ Lakóház. (Kórház u. 1.) Egyemeletes, L alakú épület, keleti fekvésű f őhomlokfalla 1, amellyel azonos kiképzésű a hossztengellyel párhuzamosan futó északi fal. A hazai klasszicizmus hajnalán, az 1770-es évek elején épült jellegzetesen szép épület, falazatát az emeleti részen a gömöri és csetneki kastélyok, kúriák esetében már ismertetett késő barokk és rokokó elemek díszítik, palmettás pilaszterek, kagylódíszek stb. A földszint falazata rovátkolt. Az aláhajtóban és a helyiségekben porosz boltozat van. C/ Püspöki palota. A jezsuiták székházának és az esztergomi érsek rozsnyói tiszttartói otthonának az összekapcsolásából, bővítéséből és emeletráépítésből jött létre a királyi kamara besztercebányai építészének, Grossmann-nak a terve alapján. Grossmann terveit egy Krauss Mihály nevű mérnök vizsgálta felül. Az építkezés, amely valószínűleg Mayer József helyi építész vezetésével folyt, 1776-ban fejeződött be. Délre néző, két sarok- és egy középrizalittal ellátott, tizenhárom ablaktengelyű főhomlokzatának emeleti része az idők folyamán változatlan maradt, ellenben a földszinti rész több beavatkozás nyomait viseli. Amíg azonban a rovátkolás szerencsésnek mondható, a boltokká alakított két sarokrizaliton történt változtatás zavarólag hat. Az emeleti ablaknyílások egyenes záródásúak, de a rizalitokon plasztikus szegment ívű oromzattal bírnak, a földszintiek pedig egészen alacsony szegment ívesek és zárókővel vannak ellátva. A középrizalit erkélyének füzérdíszes, több színű, festett kovácsoltvas rácsozata van, az alatta nyíló főbejárat fölött stukkódíszítés látható. A régebbi földszinti helyiségekét keresztboltozat fedi, másutt porosz boltozat van. 106