Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

kolt faldíszítéssel látták el. Tervezője érdekesen oldotta meg az emeleti feljárókat: az épület tengelyébe épített aluljáró végén jobbra és balra nyílnak, s az épület körvonalát követő árkádos folyosóra vezetnek; innen viszont lépcsősor vezet le az épületszárnyak végén a kertbe. Az árkádok erős pilléreinek hatását ráépített karcsúbb féloszlopok ellensúlyozzák. Ennél az épületnél időzve szükséges megemlítenünk, hogy a szlovák szakirodalom Miks Ferenccel hozza kapcsolatba (Súpis pamiatok I. 523.), aki a háború után megjelent, idevágó irodalom szerint a rimaszombati Fekete Sas szállón végzett bizonyos munkákat. Kutatásaink, vizsgálódásaink során azóta kiderült, hogy nem csupán bizonyos munkákat végzett Miks a Fekete Sas szállón, hanem az épület mindenestül az ő műve, továbbá, hogy nemcsak véletlen rokonításról lehet beszélni, mert jóllehet Jolsva város megbízott ugyan egy Lehrner nevű kőművesmestert a Vigadó megépítésével 1847 tavaszán, de mert a feladat meghaladta fölkészültségét, a város Mikshez fordult segítségért. A két épület tervezése, megjelenése, a Vigadóban megépített nagyszerű színházterem stb. egyértelműen Miks Ferencre utal. A behajtó és a pince dongaboltozatos. A helyiségekben fölváltva találunk porosz és tükörboltozatot. — Ma is vendégfogadó. 16 Kalosa — Kaloša Szép fekvésű úrilakja enyhe emelkedőről néz a tőle keletre fekvő kisközségre. Ismeretlen tervezője azonos lehetett a gicei TasnádyNagy Elemér úrilakjának építőjével, ezért joggal föltételezhetjük, hogy építési idejük is azonos, azaz a XIX. század eleje. Sajnálatos, hogy a jó karban levő és 1939-től a község tulajdonát képező épületet néhány éve oly alapossággal átalakították, hogy tulajdonképpen csak a körvonalai maradtak változatlanok. A homlokfal középrizalitját háromszögoromzat zárja le, főbejárata az épület udvari oldalán újabban beüvegezett portikuszból nyílik. E téglalap alaprajzú, sík falú épület tulajdonosai a Draskóczy, Hámos és Klein családok voltak. Az utóbbitól 1939-ben vette meg a község. — Ma iskola. 17 Kövi — Kameňarriy A felvilágosodás szellemi erői, az ébredő nemzeti öntudat szülte iskola épülete a XIII. században keletkezett község központjában épült 1794-ben; téglalap alaprajzú, önálló, egyemeletes épület. Északi és keleti oldala sima falazatú, minden díszítés nélkül, míg a térre néző héttengelyes déli és a három tengelyes nyugati oldal mértéktartó, de jellegzetesen gömöri kiképzést nyert. Vízszintes tagolását elsősorban az emelet alatti egyszerű párkány és az összetett profilozású koronázópárkány adja meg, valamint a földszinti rész mélyen rovátkolt fala. Emeleti részén a falsík elé ugró, díszes ablakkeretek kötik le a figyelmet. A lizénákkal tagolt falfelület ablakok közti részén látható, drapériavégekhez hasonló stukkófelületeket nyersen megmunkált fonott füzérdíszek szépítik. A déli fal két emeleti ablaka közé színezett napórát szerkesztettek. Az épület belső beosztása célszerűen egyszerű: földszinti részében van a 80 m

2 alapterületű 100