Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről
tó kvád város, Singona felé vezetett. Ptolemaiosz térképe — amely 135 körül, tehát Quintus Atilius nagykereskedősége idején készült — igen pontosan ismeri az akkori fő Duna-ág, a mai Kis-Duna folyásának irányát. Ezekre az ismeretekre csupán a helyszínt jól ismerő határvédő katonaság és a kereskedők közlései alapján tehetett szert. 5 5 A boldogfai sírfelirat ez első konkrét bizonyítéka annak, hogy Boldogfa tájékán — tágabb értelemben a Mátyusföld déli vidékén — egy római határőrszázad tevékenykedett. A felirat szövegéből világosan kiderül, hogy Quintus Atilius Primus a Duna-balpart említett szakaszán egy határőrszázad (milites riparienses), talán éppen az első határőrszázad parancsnoka volt. A román kori boldogfai templom falában fennmaradt sírhelyének részei pedig azt bizonyítják, hogy Quintus Atilius Primus a kortársak szokásaihoz híven, szolgálati éveinek letelte után egykori katonai működési helyének közelében települt le. Lakóhelyét igen célszerűen a kvád királyság és a római birodalom határán választotta ki, hogy mint nagykereskedő az említett carnuntum—singonai úton jövedelmező üzleteket bonyolítson le. Elhatározása reális volt, mert a háborús évek kivételével a birodalom és a barbárok közt élénk kereskedelmi élet folyt. A boldogfai római kori felirat a Duna-parti limes építését bizonyító dokumentum jellege mellett megvilágítja a Barbaricum romamzálására törekvő birodalmi politika taktikáját is. 55 Vő.: Az ősi Nyitra... című írásunkkal. Irodalmi Szemle, XIX. évf. 1976. 2. sz. 119—123. 31
