Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről
elbocsátás idejét 40—45 éves korra helyezhetjük. Tehát Quintus Atilius, aki 80 éves korában halt meg, a katonai szolgálatból történt elbocsátás után egykori működési területének közelében még 35—40 évig tevékenykedett civil nagykereskedőként. Quintus Atilius nagykereskedői tevékenysége legkorábban a Duna-balparti határsáv-kiépítésnek kezdete után jöhet számításba, hiszen nyugalomba vonulása előtt még a partvédőknek — azaz a határsáv valamelyik századának — volt parancsnoka. Ezért, ha feltételezzük, hogy a bal parti határsáv létrehozása után Q. Atilius azonnal nyugalomba vonult, akkor is nyugalomba vonulásának idejét nemigen helyezhetjük 90 elé. Tekintettel arra, hogy Q. Atilius a XV. légió századosa volt, de Boldogfán temették el, nyugalomba vonulásának még a század Pannóniából történt elvezénylése előtt kellett megtörténnie. Az elvezénylésre, mint említettük, Traianus császár uralkodásának végén, 117-ben került sor. Tehát Q. Atilius Primus halálát a) legkorábban: 90 -I- 35 ~ 40 = 125 ~ 130 közé b) legkésőbben: 117 -I- 35 ~ 40 = 152 ~ 157 közé illetve a 125 és 152 között eltelt 32 évnyi időkeretbe tehetjük. Halálának pontosabb időpontját a 90 és 117 közt végrehajtott katonai elbocsátások — deductiók — bármelyikéhez hozzáadott 35—40 év számba jöhet. A XV. légió pannóniai működésének utolsó korszakában 110-ben és 114-ben volt deductio. 5 2 Tehát a sírfelirat elkészítését kiváltó halál felső időhatárát 150-ben határozhatjuk meg. A sírfelirat tehát a legvalószínűbben 125 és 150 között készült. 4 A boldogfai római kori sírfelirat jelentősége A Quintus Atilius boldogfai sírfeliratán feltüntetett rövid életrajz legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy némi fényt vet a Duna-balparti római határsávépítésének egy mozzanatára. Oldřich Pelikán már 1960-ban megsejtette, hogy „Pozsonytól a Kis-Kárpátok tövében talán egy összekötő útvonal vezetett a Vág vidékére, melyen egy római támaszpont is állhatott". 5 3 Erre a véleményre kétségtelenül feljogosították azok a különféle tárgyi leletek, melyek Mátyusföldön a Kis-Dunával párhuzamosan futó sávban — Boldogfa közeli környékén — Cseklészen, Hegysúron, Királyfán, Diószegen, Galántán, Sellyén stb. kerültek elő. 5 4 Ptolemaiosz adatainak alapján úgy vélekedünk, hogy az Oldřich Pelikán által föltételezett, a Morva torkolatától a Kárpátok pozsonyi nyúlványai alatt a Vág vidéke felé vezető útvonal tulajdonképpen a mai Nyitra területével azonosíthahadseregben történő felvételre a 18—25 éves személyeket tekintették alkalmasnak, általában mégis a 20—25 év köztieket sorolták be. Az egyetlen — a 12. szám alatt közölt — kivételt már Mommsen is, utalva a bizonytalan olvasásra, ? jellel közölte. 52 Vö.: Nagy Tibor: Az albertfalvai katonai diploma. AÉ. 81. (1954), 10—32. és 104—118. Továbbá CIL XVI. 61., ill. AÉ. 78. (1951), 79. stb. 53 Oldřich Pelikán: i. m. 113. 54 Vö.: František Křížek térképével a Limes Romanus Konferenz Nitra című kiadványban. Bratislava, 1959. 62—63. 30
