Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén
Jegyzetek 1 Lásd John, Jablonský, Lassaigre, Weigmann és Polstof munkáit. 2 A. Thaer: Grundsätze der rationellen Landwirtschaft I—IV., Berlin, 1810. 3 Sprengel és Schnübel munkáira gondolunk. 4 J. Liebig: Chemie in ihrer Anwendung auf Agrikultur und Physiologie. 1840; továbbá: Zur Theorie und Praxis der Landwirtschaft. 1856; Die Grundsätze der Agrikulturchemie. 1855; Naturgesetze des Feldbaues. 1862. 5 Cserháti S.— Kosutány T.: A trágyázás alapelvei. Budapest, 1887. 450. 6 A korabeli szakirodalom zöme magyar és német nyelven jelent meg. Az első szlovák nyelvű mezőgazdasági szaklap, az „Obzor" 1863-tól irányította a-szlovák gazdákat. 7 Obzor, 1890. 98.; Obzor 1897. 7. Mezőgazdasági Szemle (MGSz) 1891.. 533. 8 K. Vadkertyová: Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku (1800—1918). Bratislava, 1972. 40—46. 9 Keleti K.: Hivatalos jelentés a budapesti 1885-iki országos kiállításról Budapest, 1886. III. 8. MGSz, 1888. 163. 10 MGSz, 1885. 385. 11 A későbbi magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet teljes neve a 19. század kilencvenes éveiben: Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomás volt. A Magyar Földmüvelésügyi Minisztérium ezt az intézményt a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia tanárának, Cserháti Sándornak (1852—1909) javaslatára létesítette. Ő lett az intézet első igazgatója is. Cserháti Sándor kora elismert mezőgazdasági szaktekintélye volt. Tudományos kutatásainak eredményeit tanulmányok és tankönyvek egész sorában népszerűsítette. Cserháti közbenjárására jelent meg a Mezőgazdasági Szemle is, amelynek 26 éven át volt vezető szerkesztője. 12 Lásd Kosutány Tamás és Cserháti Sándor munkáit. 13 Árvamegyei Hírlap (ÁH), 1910. 8. szám, 4. 14 Obzor, 1902. 116—117.; Obzor, 1903. 94. Pozsonymegyei Gazda (PG), 1902. 7. szám, 8. 15 Obzor, 1890. 11., 14. és 98. 16 Szívós B.: A műtrágyázás vezérfonala. Budapest, 1896. 16.; Rovara F.: Tíz év műtrágyákkal. Budapest, 1890. 7. 17 Obzor, 1898. 174. PG. 1902. 10 szám. 5.; Pozsony megye természeti adottságai alapján a folyóirat kat. holdanként 150 kg szuperfoszfát vetés előtti kiszórását tartotta előnyösnek, míg a vetés után 20—25 kg chilei salétromot ajánlott. Ha a búza gyengén kelt ki. akkor a tavaszi hónapokban is póttrágyázni kell chilei salétrommal. 18 MGSz, 1894. 12.; Köztelek. 1894. 923.; Obzor, 1898. 174.; Obzor, 1897. 42.; Obzor, 1902. 130—131.; PG, 1900. 4. szám, 4.; ÁH, 1903. 10. szám, 2.; ÁH, 1913. 10. szám, 19 Cserháti S.: A műtrágyák okszerű alkalmazása. Győr, 1906. 46. 20 MGSz. 1892. 53—57. 21 MGSz, 1887. 534-544. 22 MGSz, 1891. 285. 23 PG, 1910. 10. szám, 3—4.; PG, 1911. 9. szám, 2—3. A következő Bars megyei falvakból jelentkezett egy vagy két mezőgazda: Garamújfalu, Damásd, Lekér, Alsóvárad, Ágó, Felsőszecse, Alsószecse, Garamkovácsi, Nagysalló, Kiskoszmály, Kisóvár, Barsendréd, Geletnek, Zsadány, Kisbelleg, Szenese, Nagyvalkháza, Töhöl. Barsfüss, Garamnémeti, Nagykoszmály. 80
