Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

nyolcban pedig a szlovák fiatalok részaránya magasabb egy-két tizeddel a lakosság relatív (százalékban kifejezett) számánál. A 13 járásban és a 2 nagyvárosban tehát nincs jelentős eltérés az egyik vagy másik nemzetiség biológiai újratermelődése között. Szlovákiai méretben a magyar fiatalok aránya ugyan 0,6 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar népességé, de ez a különbség főként abból adódik, hogy a többi szlovákiai járásokban magasabbak a születési arányszámok, és gyorsabb ütemü a népesség szaporodása. Országosan viszont a 15 évnél fiatalabb magyar gyermekek részaránya a kedvező, mivel 4,6 százalékot tesz ki (tehát itt a különbség + 0,6 % és a szlovákoknál majdnem 6 %). 3. Népesedési helyzetünk jövője Népesedési helyzetünk tanulságait és vizsgálatunk eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy a pártunk javaslatára bevezetett szociálpolitikai intézkedések és az átfogó népesedéspolitikai koncepció a legutóbbi években hatásosan és kívánatos irányban befolyásolták a népesedési folyamatokat. A népesedéspolitikai intézkedések sikere főként a születések számának fokozatos növekedésében mutatkozik meg. Hangsúlyozni kell, hogy a szocialista társadalomnak alapvető érdekei fűződnek a lakosság reprodukciós feltételeinek javításához, és a lakosság kiegyensúlyozott, nem túl gyors és nem túl lassú ütemű növekedéséhez. A körvonalazott népesedési jelenségek a következőkben foglalhatók össze: 3.1. A lakosság folyamatos újratermelődésének eredményeképpen 1977. március 28-án a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lélekszáma elérte a 15 milliót. A népesség szaporodásának tekintetében hazánk a fejlett ipari államok között az első helyen van. A népesedéspolitikai intézkedések bevezetése óta kedvezően alakul a dél-szlovákiai járások és a csehszlovákiai magyar lakosság számbeli növekedése is. Az utóbbi években bekövetkezett pozitív változások alapján feltételezhető, hogy 1980-ban a magyar lakosság száma meghaladja majd a 600 ezer főt. 3.2. A születések számát illetőleg megállapítható, hogy az 1963—1969-es években bekövetkezett csökkenő születési tendenciát az 1970—77-es időszakban a születési arányszám fokozatos növekedése váltotta fel. Ennek köszönhető, hogy szocialista hazánk a születési arányszámok tekintetében európai méretben is előkelő helyet foglal el. Elemzéseinkből jól megfigyelhető, hogy ha lassúbb ütemben is, de kiegyensúlyozottan emelkedő tendenciát mutat az élve születésűek számának és arányának tekintetében a dél-szlovákiai járásokban élő szlovák és magyar népesség is. A szlovákiai átlagszinthez viszonyítva a magyar nemzetiség születési arányszáma 2-3 ezrelékkel alacsonyabb; ha az országos, illetve szlovákiai átlagot elérné, az élve született magyar nemzetiségű gyermekek száma évente 1500—2000 fővel emelkedne, és elérné a 11 vagy 12 ezret, a mostani nem egészen 10 ezer újszülött helyett. Szükséges ehhez azonban, hogy tovább erősödjön lakosságunk körében az a helyes közfelfogás, hogy a gyermek a szocialista társadalom számára fontos érték, a több gyermek felnevelésére vállalkozó családok társadalmi megbecsülést érdemelnek. A szlovákiai átlag eléréséhez szükséges, hogy a magyar családokban is 192