Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

1 Bevezető gondolatok A gazdasági és társadalmi folyamatok tervszerű és céltudatos befolyásolása hazánkban az 1948-i Februári Győzelem után válhatott gazdaságpolitikánk legfontosabb törvényszerűségévé. A szocialista átalakulás több mint három évtizedes korszakában gazdaságpolitikánkat társadalmunk élcsapatának — Csehszlovákia Kommunista Pártjának — eszméi vezérlik. Ezek az eszmék az egész népgazdaság, a társadalom szempontjából a legkedvezőbb fejlődést biztosító célkitűzésekben gyökereznek. A CSKP XV. kongresszusa kiemelte, hogy a párt az elmúlt időszakban állandó figyelmet szentelt nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú — politikai, gazdasági és kulturális — fejlődésének, valamint a népeink között kialakult sokoldalú és termékeny együttműködés elmélyítésének. Pártunk a Lenin által kifejtett teljes és mindennemű egyenjogúságért és a nemzetiségi elnyomás ellen hirdetett harc szervezője és támogatója lett mindjárt megalakulása után. A proletár internacionalizmus eszméinek terjesztése és valamennyi nemzetiség politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának szükségessége Csehszlovákia területén szorosan összefügg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetiségpolitikájának nemzetközi hatásával. A burzsoá Csehszlovákia uralkodó rétegei azonban nem törekedtek a nemzetiségi kérdés igazságos és elvszerű, marxista—leninista megoldására. Az ilyen irányú célkitűzések megfogalmazása és megvalósítása csak a felszabadulás után vált lehetővé, mikor a hatalom a burzsoázia kezéből — a Győzelmes Február után — egyértelműen a munkásosztály kezébe került. Kommunista pártunk mély felelősségérzetének köszönhető, hogy a kapitalista fejlődésben megkésett, gazdaságilag, szociális és kulturális szempontból elmaradott Szlovákia a felszabadulást követő szocialista építés évtizedei alatt hazánk iparilag és gazdaságilag fejlett részévé vált. Sikerült kilábalnia a gyenge és közepes fejlettségi állapotból, és harmincöt év alatt majdnem hetvenéves lemaradást behoznia. Míg 1945-ben, egy főre számítva, Csehország és Szlovákia között az ipari termelés aránya 100 : 57 volt, ma már csak 100: 85. Ezt az eredményt az ország iparának gyors ütemű fejlődésén belül Szlovákia még gyorsabb ütemű iparosításával értük el. Az életszínvonal tekintetében még kisebb a különbség, és a párt által kijelölt távlati gazdaságpolitikai célkitűzések sikeres megvalósításával 1990-ig ez is eltűnik. Párhuzamosan Szlovákia dinamikus fejlődésével ugyancsak jelentős eredményeket értünk el az országunk egyes területei és tájegységei közötti gazdasági, szociális, kulturális és életszínvonalbeli különbségek leküzdésében. A párt- és az államigazgatási szervek tudatos fejlesztő tevékenységének eredményeképpen kedvező irányban halad a dél-szlovákiai határ menti járások gazdasági és társadalmi átalakulása is. Az alacsony fejlettségű, elmaradott, agrárjellegű, szociális és gazdasági problémákkal súlyosan terhelt dél-szlovákiai területek a szocialista átalakulás kezdetén, Árva és Kiszuca vidékeivel együtt, országunk legelmaradottabb régiói közé tartoztak. A munkanélküliség, tömegnyomor, nélkülözés természetes jelenség volt ezeken a területeken. E tanulmány célja nem a múlt örökségének a vizsgálata, inkább a jelenre érvényes mutatók szemléltetése és további fejlődésünk lehetőségeinek körvonalazása. A tények és adatok tükrében megkísérlem fölvázolni a gyors gazdasági és társadalmi átalakulás hatásait a népesedési folyamatok alakulására. Kísérletet leszek a legfontosabb statisztikai mutatók, a népszámláláskor összeírt adatok, 170