Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

1 A boldogfai római kori felirat olvasata Az elemzésünk tárgyát képező feliratos kő a boldogfai r. kat. plébániatemplom román kori, keleti falrészében látható. Mai helyére még a román templom építésének idején került. A templomot 1273—1287 és 1303 közt feltehetően Tolvaji János építette. A felirat igazolhatóan már 1634 táján és utána egészen az 1976. évi feltárásig állandóan a vakolat alatt rejtőzött.

1

1 A felirat felfedezésének körülményeit a bevezetésben már ismertettük. a) A feliratos kő külalakjából levonható következtetések A felirat szövegének elolvasása előtt néhány külső megfigyelést kell tennünk. E megfigyelés eredményeit az alábbi észrevételekben foglaljuk össze: 1. A felirat nincs az eredeti helyén. 2. A felirat egy nagyobb kőtáblának a része. (Ránézve a bal oldalon hiányzik a többi oldalt övező keret; lásd a 3. képet.) 3. A felirat szövege, a tábla hiányzó részeitől függetlenül, teljes. 4. A tábla hiányzó részének tartalma, illetve feltehetően figurális része ismeretten. 5. A kőtábla fennmaradt részeinek méretei: 175 x 76 x 18 cm. A felirat jobb oldalán látható ajtónyílást 1713-ban vágták ki. Az ajtónyílás szentély felőli oldalán látható, a feliratos kőtáblával azonos magasságú sima kőlap a feliratos kőlaphoz hasonló módon és időben került a román templom keleti homlokzatára. A két kőtábla közt egész biztosan nem homokkő kockákból rakott fal volt. Véleményünk szerint a román templom építésze ide helyezte a sírfelirat elveszett, feltehetően domborműves részét. Ezzel óhajtotta kiegyensúlyozni a portálé szimmetriabontó hatását az eredeti, keleti homlokzaton. A két kőtábla közti ajtótér tehát feltehetően a feliratos kő hiányzó részének szélességére (88 cm) utal. A sírfelirat mindkét része együttesen tehát 164 cm széles volt. (Vö. a 4. képpel.) b) A felirat szövegének külső jellemzőiből levonható következtetések A kőtábla jellemzői nem elegendőek az olvasás megkezdéséhez. A külső jellemzők alapján magát a szöveget is meg kell vizsgálnunk: 1. A felirat 10 sorból és egy záró P betűből áll. 2. A feliratot lezáró P betű előtti utolsó két sor eltérő — lágyabb vonalvezetésű — kézírásra vall. 3. A 9. és 10. sor valószínűen későbbi feljegyzés. 4. A felirat 1—8. sorának ezért önálló szöveget kell adnia. 11 Itt és a továbbiakban alkalmasint előforduló — Boldogfával és a templomával kapcsolatos — állításaink teljes forrásanyagát és azok elemzését a 9. jegyzetben említett, kiadás előtt álló monográfiánk tartalmazza. 12