Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Popély Gyula: Bartók Béla hatása a két háború közötti kisebbségi kulturális életünkre ( Részletek egy készülő tanulmányból)
A Toldy Kör énekkara nagyszerű keretül szolgált Németh István Lászlónak törekvései realizálására. A Toldy Kör, ez a több évtizedes hagyományokkal rendelkező és nagy tekintélynek örvendő egyesület, amely addig inkább a konzervatív, hagyományos polgári kulturális törekvések ápolója volt, biztosította tehát a keretet, amelyet Németh István László és lelkes segítőtársai céltudatosan egyre inkább modern, sokszor meglepően újszerű tartalommal töltöttek ki. A Kör hagyományos és népszerű ismeretterjesztő előadásait is kihasználták, hogy a pozsonyi közönség tudatába belevigyék a komoly zenei értékek tiszteletét, az értékes hagyományok megbecsülését, és az új modern irányzatoknak, főleg Bartók és Kodály muzsikájának megszeretését és megértését. Az 1926-os év az énekkar első nagy fellendülésének esztendeje. Németh István Lászlóék szorgalmasan készültek nagy erőpróbájukra, az őszi évadra tervezett Bartók—Kodály matinéra. Az év nagy része szorgos felkészüléssel telt el. Ebben az időben a nyilvános szereplés néhány kisebb pozsonyi fellépésre korlátozódott. 9 A Bartók—Kodály matinéra november 21-én került sor a Vigadó nagytermében. A rendezvény ünnepélyességét nagyban növelte, hogy a matinéra az énekkar karnagyának meghívására maga Bartók Béla, a modern magyar zene büszkesége is eljött. Bartók Béla nem először szerepelt nyilvánosan a pozsonyi közönség előtt. Köztudomású, hogy a nagy hírű mestert szoros kapcsolatok fűzték Pozsonyhoz. Édesanyja, Voit Paula Terézia Turócszentmártonban született ugyan, de régi pozsonyi családból származott. A fiatal Bartók tanulmányait a pozsonyi Klarissza utcai katolikus gimnáziumban végezte, érettségi bizonyítványát is itt szerezte. 1 0 Innen kerül barátjának, Dohnányi Ernőnek hatására Bécs helyett a budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányai befejeztével Pesten maradt, és a Zeneakadémia zongoratanszékének tanára lett. Azonban tanulmányai alatt és után is szívesen és gyakran járt vissza ifjúságának, szárnypróbálgatásának és első sikereinek városába, Pozsonyba, annál is inkább, mivel özvegy édesanyja továbbra is itt lakott. Mint előadóművész már 1904. január 22-én és 1906. november 4-én is fellépett Pozsonyban önálló műsoros est keretében. Az államfordulat után Bartók Béla 1920. április 16-án hangversenyezett először Pozsonyban. 1 1 Később is mindig különös előszeretettel lépett fel az utódállamok magyar közönsége — főleg erdélyiek és szlovákiaiak — előtt; pl. 1923. április 5-én Kassán hangversenyezett Waldbauer Imrével, 1924. február 5-én Komáromban, február 9-én Losoncon koncertezett, március 29-én pedig Rimaszombatban. Németh István László karnagyot budapesti tanulmányai befejezése után is meleg baráti kapcsolatok fűzték Bartók Bélához. Az akkor már világhírű mester, mivel ő is valóban szívügyének tekintette pozsonyi fellépését, készségesen elfogadta volt tanítványának, barátjának Németh István Lászlónak meghívását, örömmel vállalta a közreműködést, és hajlandó volt Pozsonyba utazni, hogy jelenlétével növelje a matiné rangját és színvonalát. 1 2 Az, hogy a férfikar november 21-i fellépése iránt oly nagy volt az érdeklődés, nem kis mértékben Bartók Béla személyes közreműködésének köszönhető. A kar szereplése azonban most is minden igényt kielégítő volt. A műsor összeállítása és az előadás művészi színvonala egyaránt a kar életképességéről és a karvezető tehetségéről tanúskodott. A hatvantagú férfikar először Kodály Zoltán Bordaiái adta elő, majd Bartók 116
