Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
szociáldemokrata-csehszlovák kormánypárti blokk győzedelmeskedett, mivel a magyar nacionalista pártok és a kommunista párt — noha összesen 24 mandátummal rendelkeztek — elvi okokból nem szövetkezhettek, külön-külön pedig egyik irányzat sem rendelkezett a városbíró-választáshoz szükséges szavazatokkal. így Csizmazia György továbbra is városbíró maradt. A képviselő-testületben kialakult — a patthelyzethez hasonló — erőviszonyok megnehezítették a város gazdasági problémáinak eredményes megoldását. Amikor 1935-ben a városi gazdálkodás ellenőrzésénél megállapított passzívák fedezésére 350 % fölé kellett volna emelni a községi pótadókat, a magyar polgári pártok képviselői lemondtak a képviselő-testületi tagságukról. 10 4 A gazdasági okokon kívül ez is hozzájárult a képviselő-testület feloszlatásához. A harmincas évek második felében a város politikai életében már jelentős szerepet játszanak a külpolitikai események. A fasizmus előretörése Európában Csehszlovákiában is felerősítette a nacionalista pártok tevékenységét. Az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt vezetőségei 1936. február 10-én proklamálták a két párt egyesülését, majd 1936. július 21-én az érsekújvári pártkongresszuson megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (később Egyesült Magyar Párt), 10 5 amely egyre határozottabb nacionalista követeléseket hangoztatott. A csehszlovák kormány a köztársaságot fenyegető német fasizmus elleni védekezésként többek között igyekezett szorosabbra fűzni kapcsolatait a Duna menti államokkal, így Magyarországgal is, 10 6 ezért a csehszlovákiai magyar nacionalista mozgalommal szemben nem akart határozottabban fellépni, és ígéretet tett a nemzetiségi problémák megoldására, 10 7 ígéreteit azonban nem váltotta be, ami a nacionalista pártok malmára hajtotta a vizet. A komáromi kommunisták számos népgyűlésen felhívták a figyelmet a fasizmus veszélyére, igyekeztek leleplezni a magyar nacionalista párt demagógiáját, s egyben síkra szálltak a tényleges nemzetiségi sérelmek orvoslásáért. A CSKP VII. kongresszusának irányelvei értelmében szorgalmazták az antifasiszta népfront kialakítását. Felajánlották a szociáldemokratáknak, hogy rendezzenek közös antifasiszta megmozdulásokat. 10 8 A szociáldemokraták merev álláspontja miatt azonban a jelentősebb közös akciókra csak 1937 végén és 1938 elején került sor. Ezek közül a legnagyobb az 1938. május 1-i tüntetés volt, amelyet a városban működő munkáspártok közösen rendeztek. „A köztársaság védelméért" jelszó jegyében zajló tüntetésen 3000 személy vett részt. 10 9 Az uralmon levő cseh burzsoázia szűk látókörű nemzetiségi politikája miatt azonban ebben az időben már a kommunista párt és az aktivista pártok nem tudták kellőképpen ellensúlyozni az Egyesült Magyar Párt nacionalista propagandáját. Az 1938. június 12-i községi választásokon Komáromban az Egyesült Magyar Párt 21, a CSKP 7, a szociáldemokraták 5, a szövetkezett csehszlovák aktivista pártok 5, a Városi Magyar Demokrata Párt 2, és a Zsidó Párt szintén 2 mandátumot szerzett. 11 0 Az új városbíró Fülöp Zsigmond, az Egyesült Magyar Párt jelöltje lett. A választási harc hevességére jellemző, hogy a rendőrség állandó készültsége is alig tudta megakadályozni a magyar nacionalisták és a kommunisták összetűzéseit. 11 1 A város sorsáról azonban valójában mások döntöttek. 1938. október 9-én Komáromban összeült a csehszlovák és a magyar kormánydelegáció, hogy megtárgyalja a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének megoldását. Miután a tárgyalások eredménytelenül végződtek, a tárgyaló 105
