Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
vezőbb feltételeket) azonban a forradalmi osztályharc megszervezésére igyekezett kihasználni. A komáromi szociáldemokrata pártszervezet 1920. július 4-i taggyűlésén — amelyen a Kassán, június 27—30-án tartott szakszervezeti és pártkonferencia határozatait vitatta meg — szótöbbséggel kimondta csatlakozását a III. Internacionálé által képviselt irányvonalhoz, és elnevezését „Csehszlovákországi Nemzetközi Szocialista Párt"-ra változtatta. 8 2 A pártszervezet ekkor még formálisan megőrizte egységét. A csehszlovákiai munkásmozgalomban a forradalmi baloldal és a reformista jobboldal különválását felgyorsította az a tény, hogy a szociáldemokraták győzelmét eredményező parlamenti választások után megalakuló szociáldemokrata többségű kormány nem váltotta valóra a munkásságnak tett ígéreteit, s reformista, megalkuvó politikájával a köztársaság jellegéért vívott harcban megkönnyítette a burzsoázia uralmának megszilárdítását. A csehszlovák szociáldemokrata párt forradalmi balszárnya az 1920. szeptember 25—28-án tartott kongresszusán szervezetileg is különvált, majd 1921. január 16-án a fenyőházi kongresszuson Szlovákia és Kárpátalja forradalmi munkásságának képviselői proklamálták az általuk képviselt szociáldemokrata szervezetek csatlakozását a III. Internacionáléhoz. Végül a csehszlovákiai marxista baloldal prágai kongresszusán, 1921. május 14—16-án megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. Miután megtörtént a csehszlovákiai szociáldemokrata pártok forradalmi és reformista szárnyainak különválása, 1921 januárjában a komáromi pártszervezetből is kiváltak a jobboldali irányzat kisebbségben maradt hívei, és dr. Földessy József nemzetgyűlési képviselő vezetésével „független" szociáldemokrata pártszervezet alakítását kísérelték meg, ezt azonban a baloldal képviselői megakadályozták. 8 3 A komáromi „baloldali szocialisták" — ahogy a megkülönböztetés végett magukat nevezték — elküldték képviselőjüket a fenyőházi kongresszusra, majd 1921. január 30-án összehívták a megye baloldali szocialistáinak konferenciáját, amely elfogadta a III. Internacionáléhoz való csatlakozás 21 feltételét, megválasztotta az új megyei pártvezetőséget, kizárta a pártból és megfosztotta mandátumától dr. Földessy képviselőt. 8 4 Közvetlenül a CSKP alakuló kongresszusa után a komáromi baloldali szocialisták a városban is megalakították a kommunista párt helyi szervezetét. A fennmaradt levéltári anyag szerint a komáromi baloldali szocialista munkásság 1921. május 16-án, tehát a CSKP alakuló kongresszusának idején népmulatságot rendezett a Szúnyog-csárdánál. 8 5 Valószínűleg itt beszélték meg szűkebb körben a pártszervezet nevének megváltoztatását, mert a pártszervezet 1921. május 20-i keltezésű bejelentésében már a következőket olvashatjuk: „Bejelentjük, hogy a nemzetközi szocialista párt (baloldal) nevének Kommunista Párttá történt megváltoztatása következtében a nevezett párt Komárno megyei hivatalos lapjának, a Komáraóban megjelenő Munkáslap című politikai hetilapnak címfejében is ezentúl a »Csehszlovák Kommunista Párt Komárno megyei hivatalos lapja« megjelölést fogjuk használni." 8 6 A bejelentés már a kommunista pártszervezet nevében, annak bélyegzőjével történik, tehát ekkor már a pártszervezet megalakult. A CSKP megalakulása után a város jobboldali irányzatú szociáldemokratái a Magyar—Német Szociáldemokrata Munkáspártból kivált reformisták által alakított Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt nagyon megcsappant táborához csatlakoztak, ennek a pártnak keretében alakult meg szervezetük. A városban a húszas évek elején megalakult pártok helyi erőviszonyait, politikájuknak a lakosságra gyakorolt hatását az 1923. szeptember 16-án tartott 99
