Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
e tisztséget 1938 nyaráig, a következő községi választásokig töltötte Be. A kormánybiztos megkísérelte rendbe hozni a város gazdasági ügyeit, de minden igyekezete ellenére a városnak még 1937-ben is 12 000 000 korona adóssága volt. 6 8 E néhány adatból is megállapítható, hogy Komárom gazdasági élete az első Csehszlovák Köztársaság idején permanens válságban volt. Mivel a város lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségű volt (az 192l-es népszámlálás szerint Komáromnak 17 717 lakosa volt, ebből 2512 cseh és szlovák, 14 158 magyar, 807 német és 240 egyéb nemzetiségű), 6 9 a lakosság elégedetlenségét még növelték a kisebbségi helyzetből eredő érvényesülési és kulturális problémák (ezek részletezése meghaladja e tanulmány kereteit). A fentebb vázolt gazdasági, szociális és nemzetiségi viszonyok a város munkásságának többségét a munkásmozgalom forradalmi irányzatának követőivé tették, a város magyar polgárságát pedig a nacionalista ellenzéki politika felé orientálták. Az államfordulat után a városban addig kialakult politikai pártok szervezetei felbomlottak, kivéve a munkásságot tömörítő szociáldemokrata pártszervezetet. A városban a Tanácsköztársaság kikiáltását követően bevezetett statárium, majd a katonai diktatúra következtében ugyan egy időre lehetetlenné vált minden nagyobb megmozdulás, a munkásság azonban megőrizte szervezettségét. A helyi szociáldemokrata pártszervezet rendszeres taggyűléseket, valamint ideológiai kérdésekkel foglalkozó előadásokat tartott a székházául használt ún. Esterházy-pavilonban, később a Duna rakpart 4. sz. alatti épületben. A szervezeti élet intenzitásáról tanúskodik az 1920. február 10-i bejelentés a városi rendőrkapitánysághoz az egyes szakszervezetek üléseinek sorrendjéről, mely szerint hétfőn a famunkások és szabósegédek, kedden az élelmezési munkások és bőrmunkások, szerdán a kereskedelmi alkalmazottak, csütörtökön a szellemi munkások, pénteken a festőmunkások, szombaton a vas- és fémmunkások, valamint az építőmunkások csoportja tartotta rendszeresen összejöveteleit. 7 0 A komáromi szociáldemokrata pártszervezet 1919. december 15-én „Munkáslap" címmel hetilapot is indított, amely fontos szerepet játszott a város és a megye munkásságának eszmei nevelésében. 7 1 Számai hűen tükrözik a szociáldemokrata párt belső harcait, a baloldal kialakulását Komáromban, és befolyásának erősödését, valamint a kommunisták tevékenységét közvetlenül a CSKP megalakulása után. A lap kiadását anyagi nehézségek miatt állították le 1921. augusztus 28-án. 7 2 A komáromi szociáldemokrata pártszervezet elszakadva a budapesti központtól, az új államban megalakuló Magyar—Német Szociáldemokrata Munkáspárthoz csatlakozott, s az első csehszlovák parlamenti választásokon, 1920 tavaszán e párt listájára szavaztak a város magyar munkásai. 7 3 Az 1919. év végén a város polgári rétegei körében is meginduló politikai szervezkedés csak 1920 első hónapjaiban, a parlamenti választások előkészítésének időszakában jutott el a tényleges pártalakítási kísérletekig. 1920. február 22-én tartotta alakuló közgyűlését a komáromi Vigadóban a Magyar Nemzeti Párt, amely nemzeti alapon, burzsoá-nacionalista programmal kívánta zászlaja alá gyűjteni a csehszlovákiai magyarokat, a közgyűlést azonban a katonai rendőrség a város katonai parancsnokának utasítására feloszlatta, majd e pártot a szlovákiai teljhatalmú minisztérium döntése alapján a komáromi zsupán kormánybiztos 1920. április 15-én végleg betiltotta. 7 4 Egy egységes magyar 96
