Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Később visszatérvén hazájába, 1867-ben ismét állami szolgálatba lépett és a kincstári bányaművek fejlesztésén dolgozott. Nagy érdemeket szerzett a diósgyőri vasgyár megalapítása körül és 1873-ban a selmeczbányai kerület bányaigazgatója lett min. tanácsosi címmel s ő akadályozta meg a minisztérium tervének keresztülvitelét, amellyel a ráfizetéssel működő selmeczi bányák nagyrészét be akarták szüntetni, ami a bányamunkások százainak vette volna el kenyerét. Tevékeny munkásságot fejtett ki a város kulturális és fejlesztő munkájában, s 1889-ben ott képviselővé is választották. A M. Tud. Akadémia levelezőtagja volt és számos szakmunkát írt, mint pl.: „Az ércek előkészítésének elvei és gyakorlati szabályai" (1869); „Magyar és német bányászati szótár" (1879); „A selmeczi bányavállalatok története" (1881) stb. 73 éves korában, 1895 szeptember 18-án hunyt el és az esti szürkületben tartott jellegzetes bányász temetésén a város egész társadalma, az iskolák és a sirató nép tömege kísérte ki a város és népének jótevőjét a szélakna-úti temetőbe. (Arcképét I. 50. old.) f Party József érseki uradalmi főerdőmérnök. A biharmegyei Serges községben 1875-ben született régi erdészcsaládból. Középiskoláit a nagyváradi premontrei rend főgimnáziumában, majd a szarvasi főgimnáziumban végezte s itt érettségizett 1896ban. Majd a cs. és kir. 37. gy.ezredben szolgált, mint egyéves önkéntes; 1897-ben a selmeczbányai főiskolán az erdészeti szakra iratkozott be s azt mint állami ösztöndíjas 1901-ben végezte el, az államvizsgát 1903-ban tette le Budapesten. 1900-ban, mint gyakornok Selmeczbánya szab. kir. város erdőhivatalánál működött, majd 1901-ben a halálozás folytán megürült vezető erdőtiszti állást töltötte be egyideig önálló munkakörrel. 1901. év őszétől Debrecen szab. kir. város erdőhivatalánál működött, majd 1902. év októberében a kalocsai érseki uradalom szolgálatába lépett, ahol a közoktatásügyi miniszter 1905-ben kerületi erdésszé nevezte ki Kalocsára. 1906-ban Tolnavármegye Doromlás nevű érseki uradalmi erdőgazdasághoz erdőgondnokul küldetett ki és 1922-ben főerdőmérnökké léptették elő s ebben a minőségében szolgált haláláig. Tagja volt a mérnöki kamarának. Perényi Rezső igazgató-tanító Régi, tősgyökeres selmeczi család sarja; született Selmecbányán 1874. évben. Atyja Pischl Dániel tímármester volt. Az ág. hitv. ev. lyceummal kapcsolatos tanítóképzőben végezte tanulmányait, ahol 1893-ban néptanítói oklevelet nyert. A képesítővizsga után Micsinay János tanár ajánlása folytán Aszódra került s itt az ág. hitv. ev. egyház iskolájánál 2 éven át, mint másodtanító működött; majd Margócsy Gyula főtanító távozása után ő lett a vezető tanító és kántor. 39 esztendő óta megszakítás nélkül működik Aszódon. 1896-ban családi nevét „Perényi"-re magyarosította. 1900-ban nősült. Egyik leánya, Margit, férj. Róth Kálmánné, Aszódon mint tanítónő működik, fia, Miklós pedig Budapesten áll. gépgyár hídosztályában, mint mérnök nyert alkalmazást. Pethe Lajos miniszteri tanácsos 1879-ben született Jablonczán (Abaúj-Torna vm.). A premontreiek rozsnyói gimnáziumába járt, a selmeczi akadémián a vaskohászati és bányászati szakot állami ösztöndíjjal végezte el, majd bányamérnöki oklevelet szerzett. Mint akadémikus egy-egy éven át a segélyző egyesületnek ifjúsági elnöke, az akadémiai körnek elnöke volt. Miután katonakötelezettségének eleget tett, az állami bányászat szolgálatába lépett (1903), ahol éveken át különböző üzemeknél változatos beosztásokban működött. Nagybányán 1911-ben, az elgondolása szerint véghezvitt feltárások a bányamű feltárt ércvagyonát megtöbbszörözték és a szakkörök figyelmét is felkeltették. A világháború kitörésekor hadbavonult. Kitüntetésekkel elismert olasz frontszolgálat után, mint cs. és kir. hadügyminiszteri bányafelügyelő, Magyarország háborús fémtermelésének irányításával bízatott meg. Ezt a nagyfontosságú és kiterjedt ügykört — 87 bánya- és kohóüzem felügyelete, 8 bányaüzem létesítése és vezetése, — három éven át a világháború végéig látta el. A katonai bányafelügyelőség nemcsak a központi hatalmak hadifémellátásának zavartalanságát biztosította, hanem neves szakírónk, Wahlner államtitkár szerint „pangó ércbányászatunk jövőbeni megalapozásához is számottévő mértékben hozzájárult." 1918 óta a pénzügyminisztérium referense. 1921—22-ben, mint bányatanácsos, illetőleg főbányatanácsos a bányászati osztály vezetője. Ebben a munkakörében főként a Selmeczről Sopronba menekült Bányamérnöki Főiskola újjászervezésével foglalkozott. 1925-ben, mint min. tanácsos, a minisztertanács által megbízott bányászati szakértő, a párisi jóvátétel tárgyalásokon is részt vett. 1935-ben az iparügyi minisztériumban az állami érc- és kőszénbányászat, valamint a bányászati kutatások ügyeit intéző szakosztály vezetője. Teljes szolgálati idejének kitöltése után 1936-ban nyugalomba ment, de továbbra is bányászati szaktanácsadója a minisztériumnak. 1921 óta a bányamérnöki és kohómérnöki államvizsgák miniszteri biztosa, illetőleg szigorlati kültag. Ismételten alelnöke volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek és ügyv. alelnöke a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének. Tagja a Mérnöki Tanácsnak. Pfaff Gusztáv oki. vaskohómérnök, ny. áll. vasgyári műszaki főtanácsos, született 1884-ben a salgótarjáni bányatelephez tartozó Inaszón (Nógrád m.), ahol atyja, néh. Pfaff Gusztáv bányaigazgató volt s akinek értékes mérnöki munkásságát a róla elnevezett „Gusztáv akná"-val örökítették meg. Középiskoláit a pozsonyi áll. főreáliskolában végezte s itt is érettségizett 1903ban. A selmeczbányai főiskolán a vaskohómérnöki szakot 1903—906. években végezte el, majd 1906—907. évben a pozsonyi cs. és kir. hadtest tarackos tűzérezrednél szolgálta önkéntesi évét. 1907. év őszén lépett állami szolgálatba s egy évig, mint mérnökgyakornok, két évig pedig a selmeczbányai főiskola elektrotechnikai tanszékén működött, mint tanársegéd, miközben az államvizsgát letéve, vaskohómérnöki oklevelét is megszerezte. Tanársegédi működése után a zólyombrézói áll. vasgyár gépészeti osztályának üzemmérnöke, majd üzemvezetője lett, közben 1914-ben bevonult a