Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

háborúba és a 4. sz. honv. táb. ágyúsezred kötelékében, mint tart. főhadnagy az orosz fronton harcolt. 1918. évi december hó 1-től a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár gépészeti üzemének vezetője, majd főnöke 1927-ig. Ez év november havától 1933. évi május hó végével történt nyugdíjaztatásáig az áll. vasgyárak központi igazgatóságánál szolgált osztályfőnöki minőségben. Fia: Frigyes, szig. vegyészmérnök. Pfeninberger Félix erdőtanácsos, a főhercegi béllyei uradalom Izabella-földi erdőgondnokságának vezetője. Született 1874 november 20-án Laskón, (Baranya m.). Középiskolai tanulmányait Grácban végezte, majd 189ó-ban a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskolára iratkozott be, mely tanulmányai befejeztével, 1899 október 1-én a béllyei uradalom szolgálatába lépett, ahol 3 évi harctéri szolgálat kivételével, ma is ellátja az erdőmérnöki teendőket. A harctérről, mint főhadnagy került baza. Pirkner Imre ny. rendőrfötanácsos, a szepesmegyei Szomolnokon született 1879-ben. 1899-ben Selmeczbányán az ág. ev. lyceumban tett érettségit majd a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait és 1905-ben jogtudományi államvizsgát tett. 1906-ban lépett a budapesti államrendőrség kötelékébe; a világháború ideje alatt a központi vásárcsarnokban az árdrágító visszaélések felett rögtönítélő bírói hatalommal lett felruházva. 1919 október hónaptól 1926-ig a budapesti kir. járásbíróságnál, mint kihágási büntetőbíró működött, 1928 szeptember hó 1-től a IX. ker. kapitányság vezetésével bízták meg. A háború folyamán érdemei elismeréséül a Vöröskereszt érdemrendjét és a III. oszt. hadi érdemkeresztet kapta. Különböző bírói tevékenysége, valamint a kapitányság vezetése körüli munkájáért tö'obízben miniszteri elismerésben részesült. 1934-ben vonult nyugalomba. tási bizottság és a jegyzők nyugdíjválasztmányának tagja volt. 1935. év végén húnyt el. Pittner Tivadar Tódor. Született Selmeczbányán 1898-ban. Iskoláit ugyancsak Selmeczen végezte és 1916-ban érettségizett a selmeczi kir. kath. főgimnáziumban. Közvetlenül érettségije után bevonult katonai szolgálatra, résztvett a világháborúban, megsebesült, több kitüntetésben részesült és L tart. hadnagyi rangot ért el. A ľ háború után, mint erdőmérnök\mÊÊm hallgató folytatta tanulmányait Selmeczen, majd később Sopronban. Irodalmi téren is működött. Megjelent több novellája és 1932-ben „Vérzivatar" c. regénye, mely teljes terjedelmében selmeczi vonatkozású és a selmeczi diákok életének sok szép epizódját örökíti meg. Öt is elérte a trianoni sors. Hazánk csonkasága az oka, hogy nem maradt meg választott erdőmérnöki pályáján. Jelenleg az Osztrák Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Propagandaosztályának budapesti kirendeltségénél, mint főtisztviselő működik. szentkirályi Pletrich Elemér oki. bányamérnök, főmérnök. Selmeczbányán elvénezve a bányászati és erdészeti főiskolát, ott oklevelet is szerzett. A selmeczi ifjúsági életben élénk részt vett. Balek korában, az akkori rendőrkapitány, az ellene rendezett tüntetés alkalmából az ifjúság közé lövetett. A főiskolai ifjúság sztrájkja miatt az egész hallgatóságot relegálták és eltávolították Selmeczbányáról. Sokan, hogy ottmaradhassanak, beálltak suszterinasnak, pékinasnak stb. Ebben az időben fogyott a legtöbb perec Selmeczbányán. Végigküzdötte a világháborút, a megszállás után Budapestre jött, itt a kommunisták elfogták és forradalmi törvényszék elé állították, de megmenekült. Mérnöki pályafutását a Rimamurányi Salgótarjáni R.-T.-nál kezdte meg, 1921-ben Rozsnyón, majd a slovenskói kerületi bányatanács ügyvezető titkára lett. Hű magyarsága miatt nem ismerték el a megszállt területen mérnöki oklevelét és sok politikai üldöztetésnek volt kitéve, házkutatást tartottak lakásán stb. Visszatérve Budapestre, a „Telefunken-, Philips, Standard, Hazeltine" világcégekhez került, amelynek szabadalmi ügyeit intézi, úgy Magyarországon, mint a Balkánon önálló hatáskörrel. f Pitroff Kálmán oki. vaskohómérnök, ny. áll. vasgyári műszaki főtanácsos. Született 1863-ban Csepregen; reáliskolai tanulmányainak befejezése után a „Selmeczbányai Bányászati Akadémián" folytatta tanulmányait, mint ösztöndíjas vaskohász hallgató. 1886-ban a „Diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyár"-ban kezdi meg szolgálatát. Az államvizsga letétele után 1888. évben mérnökgyakornok lett, később segédmérnökké lépett elő ,(1886—1888-ig a gépészeti rajzosztály szerkesztő mérnöke volt), majd mérnök, főmérnök, műszaki tanácsos, végül főtanácsossá nevezték ki. 1896-ban a Millenáris kiállításon a „Diósgyőri Vasgyár" kiállított anyagának gépalkatrészeit rendezte el. Ugyanez évben már a Xll-ik ügyosztály főnöke s ebbeli minőségében több éven át tanította a géptant, technológiát és szakrajzot. 1922-ben, mint főfelügyelő (műszaki főtanácsos) nyugdíjba vonult. A borsodmegyei közigazgaPoócs Rezső r. kath. kántor, elemi iskolai igazgató-tanító. Született 1888-ban Esztergomban. Tanulmányait az esztergomi érseki tanítóképezdében végezte 1906ban. Nagyherestyén (Bars m.) tót anyanyelvű községben kezdte működését s három évi működés után a „Barsvármegyei Népművelési Egyesület" jutalmát kapta magyarosítási tevékenységeért. 1911-ben a Selmeczbánya melletti tót lakosságú Szentantalba került vezető kántor-tanítónak, ahol a cseh megszállásig volt állásban s itt is nősült meg. Magyarságáért azonban el kellett hagynia helyét. Szentantalon nagy kultúrális tevékenységet fejtett ki s magyarosításáért a F. M. K. E. külön 167