Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Fekete Zoltán: A m. kir. Bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola Selmeczbányán és Sopronban

A M. KIR. BÁNYAMÉRNÖKI ÉS ERDÓMÉRNOKI FŐISKOLA SELMECZBÁNYÁN ÉS SOPRONBAN. Irta: Fekete Zoltán. Selmeczbánya legjelentősebb közművelődési intézménye a bányászati és erdészeti főiskola volt. Tanszemélyzetének és alkalmazottainak a létszáma a háború kitörésekor 100 körül járt. állott. Ezért illő, hogy a „Selmeczbányaiak emlékkönyvében" a főiskola történetéről is megemlékezzünk, ha mindjárt csak egy néhánylapos rövid ismertetés keretében is. A bányászati és az erdészeti főiskolák Nyilvánvaló, hogy ez a személyzet, családtagjaival együtt s a mintegy 700 főt kitevő hallgatóság, igen lényeges tényezője volt a kis bányaváros kulturális, gazdasági és társadalmi életében. Hiszen Selmecz 16.000 főnyi lakosságának nem sokkal több, mint a fele lakott csak a tulajdonképpeni anyavárosban, a többi Bélabányán és a külutcákban (Hodrus, Banka, Istvánháza stb.). Selmecz belterületén tehát legalábbis minden tizedik lélek a főiskola kötelékébe tartozott. Selmecz közéletének két fókuszában az állami bányászat és a bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbányán 1736-ben létesült az a bányatisztképző tanintézet, melynek leszármazottja a mai főiskola. Ilyen értelemben tehát az intézmény 1935-ben ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját. Igazi „főiskolai" jellegeazonban csak 1763 óta van, amikor is az ásványtan, vegytan és kohászat számára létesített tanszékek felállításával kezdetét vette a matematikai és természettudományi alapon álló, magasabb színvonalú bányamérnöki elméleti oktatás. Az „akadémia" címet az intézet 1770-ben kapta. Az „erdészeti tanintézetet" 1808-ban csatolták 55