Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Schréder Gyula: Selmeczbánya és vidékének bányászata

1545. 1547. 1549. 1562. 1570. 1572. 1578. 1584. 1587. 1604. 1605. 1607. 1610. 1621. 1624. 1625. 1627. 1629. 1636. 1638. 1640. 1642. 1646. 1657. 1672. törlesztése előtt halálozván el, bányabirtoka, vala­mint egyéb vagyona a kincstár birtokába jutott, mely birtok a „Königliche Handlung", később a „Königlicher Handel" nevet kapta. Selmeczbányán két kincstári kohó áll fenn, ame­lyekben dolgozó munkások hűségesküt tartoznak tenni. A Hilleprandt alkamaragróf halála után maradt bánya és egyéb birtokot Mária királynő Haller­steini Haller Farkas tanácsosának, udvarmesteré­nek, illetőleg kincstárnokának 4000 forintért eladta, illetőleg adományozta. A szélaknai bányáknál, melyeknél a vízemelés leküzdhetetlenné vált, egy csehországi gépmester, legnagyobbrészt lóerejű vízfelhúzó gépet épít a bányákba. Selmeczbányán az újvárat építik föl. 300—400 társaság míveli a bányákat Selmecz­bányán azonban igen csekély eredménnyel, miért is segítségért a kormányhoz fordultak. Miksa császár Lipcse (Zólyomlipcse) várát Rubi­gallus Pálnak zálogosítja el, a tőle felvett köl­csönért. Selmeczbányán és környékén pestis lép föl. Hodrusbányán a kincstár kohót vásárol. Hodrusbányán a bányászat eredményes. Selmeczbányán királyi bányahivatalt állítanak föl. Bélabányát Bocskai megszállja. Szitnya vára be­hódol Bocskainak. Selmecz- és Bélabánya hadisarcul 3000 forintot fizetnek Bocskainak. Bélabányán a háború folytán az összes bányák elpusztulnak és csak az altáró áll, azonban az is roskadozó állapotban. A Glanzenberg ólombánya teljesen elpusztul. Hodrusbányán a Moder-tárót, mely munkások hiánya miatt szünetelt, üzembe helyezik. A bányamívelésnek lendületet ad II. Ferdinánd király rendelete, mely az ezüst árát tetemesen fel­emelte. A Brenner-szövetkezet vizetemelő gépet szerez és állít föl, mely jól működik. A Bieber-tárón első ízben használnak robbantó­port. Ezen évben már bányatérkép is van, mely tájékozást nyújt az érctelepülésről. A bélabányai bányáknál szellőző akna létesül. A Felső Biber-táró ércei kifogynak s a bányák vizei felszaporodván, a vízhúzásnál 300 ember áll munkában. Bélabányán az altáró felhagyását javasolják, mert nagy költséget okozva, nem jövedelmez semmit. Bélabányán minden munka szünetel; a Brenner­szövetkezet megbukik. Selmeczen a királyi bányabirtokot összesítik. Selmeczbánya bányamívelése ismét fellendül. Wesselényi Ferenc nádor a vidéket a törökök ellen megerősíti. A bányászok megtagadják a munkát, mert nem kapták meg bérüket. 1678. Selmeczbányán a betörő ellenség az összes bá­nyászati épületeket elpusztítja. Vízbetörés miatt sok bánya elfúl. 1681. A bányák megcsökkent jövedelmének emelésére vonatkozólag Grüder Albert bányabíró jelentésé­ben azon határozott szakvéleményének (!) ad ki­fejezést, hogy egyedül Istentől lehet segítséget remélni. 1686. Selmeczbányán megkezdik a József-akna mélyí­tését. 1693. Selmeczbányán kihirdetik azt a császári rendeletet, amely szerint báró Richter von Grub András János főbányagróf többrendbeli vétségben találtatván, állásától megfosztatik. 1703. Selmeczbánya meghódol Ocskainak, Ócskáit azon­ban Schlick osztrák császári generális Lévánál megveri s így a selmecziek neki hódolnak meg, Bercsényi ellenben a császáriakat győzi le Zólyom­nál és rendeletére Hellenbach lesz a főbányagróf. 1704. Rákóczi októberben Vihnyére jön. Bercsényi pa­rancsára a bányamunkások közt toborzott száz ember táborba száll. 1707. Szélaknán Bercsényi a bányaépületeket felégeti s a bányamívelést teljesen beszüntetni akarja, ezen szándékától csak Hell, akkori gépmester rábeszé­lésére áll el s később maga ajánl javításokat a szivattyúgépeken. 1709—1710. Selmeczbányán pestis dühöng. 1724. Szélaknán javított tűzgép állíttatik föl. Selmecz­bánya bányaiskolájának szervezésére rendeletet bocsátanak ki. 1733. József-aknában az első gőzgépet állítják fel. 1735—1736—1737—1738. A Selmeczbányán felállítandó bányaiskola szervezésére vonatkozó munkák be­fejeztetnek. 1763. Selmeczbányán felállítják a bányásziskolát. 1768. Bacsófalván mesterséges tavat létesítenek. 1770. Az 1763-ban felállított bányaiskolából a bányá­szati akadémia létesül. 1776. A bányáknak nagy jövedelme mellett tervbe ve­szik, hogy a Garam völgyéből a selmeczi bánya­mívelések alá egy altárót vájnak. 1780. A fenti — II. József-altáró tervei elkészülnek. 1782. Selmeczbánya világraszóló nevezetességét, a il. József-altáró munkálatait a Garam balpartján Zsar­nócza és Garamrév között megkezdik. 1823. A selmeczbányai bányák mélysége eléri a 400 ölet. 1867. A kincstár bányászata szomorú képet nyújt, a zúzók igen elhanyagolt állapotban vannak. 1868. A selmeczbányai bányászakadémia szervezési munkálatai megindulnak és első magyar oktatási rendszabályai és felvételi feltételei kiadásra kerül­nek. 1869. Selmeczbányán bányászati és kohászati egye­sületet szerveznek. 1871. A bányászatra oly fontos II. József-altáró, a Lili­aknából kiindult ellenvágattal találkozik. A bányák állapotát megvizsgálják és Péch Antal javaslatára az összes bányák fenntartását határozzák el. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom