Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Schréder Gyula: Selmeczbánya és vidékének bányászata

A selmeczi völgyben fekvő középponti fémkotró külön szakszerű vezetés alatt áll. A szélaknai m. kir. bányahivatal az összes vezetése alatt álló intézményekkel, a fémkohó és a selmeczbányai bányaiskola, a selmeczbányai bányaigazgatóságnak van alárendelve. Selmeczbánya és vidéke bányamívelésének történetére, a többi között a következő fontos feljegyzések vonatkoznak: 740. év Kr. e. Selmeczbányát állítólag bevándorolt morvák alapítják. 745. Kr. e. Selmeczbánya bányászatának állítólagos keletkezése. 800. Kr. e. Selmeczbánya bányászatának kezdete. 963. Csehországi munkások bevándorlása. 1217. Selmeczbánya „Bana" néven szerepel Endre király egyik okmányában. 1224. Selmeczbánya város beteg bányászok számára kórházat épít. 1235. Selmeczbánya város statútumának kelte. 1241. Selmeczbányát és környékét a tatárok annyira földúlják, hogy a bányamívelés három évig szünetel. 1245. A bányatelkek területét 40 öl hosszban, szélességét 14 ölben állapítják meg; a város privilégiuma királyi megerősítést nyer. 1275. IV. László király a völgyben épült templomot, a melléje épített klastrommal a dominikánus szerzetesekre bízza. 1353. Selmeczbánya visszakapja a tőle 1352. évben a sachsensteini gróf által erőszakkal elvett községeket, a többi között Bélabányát (Dilin) is. 1378. Hodrusbányán a bányászat igen jelentékeny. 1379. Selmeczbányán a legfőbb bányászati tiszt „Magister Domini Regis" címet viseli és két comese van. 1383. Bélabányán már elfúlt bányák vannak, s van egy vizetemelő vízikerék. 1385. Rendelet jelenik meg, hogy azok, akik az elfulladt bányákat nem mívelik, vagy mívelni nem akarják, azokat másoknak átadni kötelesek. 1397. Minden bányamívelő, hogy érceit feldolgozhassa, saját kohót állíthat föl, illetőleg saját olvasztó- és fémelválasztóműhelyt tarthat üzemben, ha azonban érceit más bányabirtokos kohójában dolgoztatja föl, a termelt aranyat és ezüstöt a körmöczi pénzverdében köteles beváltani. 1398. Selmeczbánya mellett Siegelspachon egy zúzó áll. 1402. Selmeczbánya legfőbb bányatisztviselőjének címe: „Des Königs Obrister Steiger" s egy másiké: „Zu der Zeit Groff off der Schebnitz". 1433. A husziták Selmeczbányát elpusztítják. 1442. Selmeczbányát Rozgonyi támadja meg és elpusztítja; ugyanezen évben a földrengés a város nagyrészét romba dönti, a lakosság a várost elhagyja s a hegy alatti völgyben építkezik. Bélabánya önálló várossá alakul. 1446. Bélabánya Selmeczbányának ismét alkotórésze gyanánt szerepel. 1453. Bélabánya városi jogait V. László király megerősíti. 1464. Bélabányát az ország prímása anyaegyházzá emeli, azzal a kötelezettséggel, hogy a plébánoson kívül segédlelkészt is köteles tartani. 1466. Mátyás király Bélabánya plébániáját a Selmeczbányaitól függetleníti. 1467. Selmeczbánya óvást emel az ellen, hogy a sachsensteini várgróf hat községet, többi között Bélabányát is, tőle elragadta. 1470. Mátyás király felmenti Selmeczbányát a katonaállítás és a katonai elszállásolás kötelezettsége alól s engedélyezi, hogy tisztviselőit szabadon válassza. 1474. Bélabányán a bányaüzem egy része, részint az ércek szegénysége, részint vízveszély miatt beszüntettetik. 1488. Selmeczbányán városházat építenek. 1495. A kohósításra szolgáló ólmot Galíciából hozzák. 1497. Bankán, Selmeczbánya mellett kézi munkával hajtott altáróról van említés. 1498. Selmeczbányán a városháza mellé kápolnát építenek. 1504—1516. Ezen időközben 6 altáróról és 11 mívelés alatt álló bányáról van szó. 1515. Rendeztetnek a szolgálati és munkás viszonyok, melyek: 1516-ban a városháza tornyáról lettek kihirdetve. 1517. A Selmeczbányán vagy Hodrusbányán tartózkodó körmöczbányai munkások által fejtett fémes ásványok a körmöczi kohókban is olvaszthatok. 1518. A glanzenbergi bánya, mely a város keletkezésével egykorú, vízemelési nehézségekkel küzd. 1528. Bányák és kohók vizsgálata Selmeczbányán. Mert panasz van, hogy az ércválogatás hiányos, mert igen sok meddő van az ércben, sok az adásról vett vasérc, sok az ezüstben való veszteség és sok az ólomérc és szénfogyasztás. Két kohótisztet neveznek ki az ellenőrzéshez, kik feljegyzéseiket a kamara-grófnak kéthetenkint beterjeszteni kötelesek. 1529. Hilleprandt Péter alkamarai gróf ellen vizsgálat indul, számadási hiányok miatt. 1535. Bélabánya bányászata hanyatlik. Hodrusbánya míveleteit altáróval kezdik vízmentesíteni. 1537. Felépül a Katalin-, mostani tót templom. A bányamestereket más hivatal viselésétől eltiltják. 1539. Hilleprandt Péter 1529—1539. évi számadásait felülvizsgálják és megállapítják, hogy részint a saját, részint más bányapolgárok bányáinak mívelésére 15.374 forint 72 krajcárt költött, mely összeggel a kincstárnak adósa maradt. 1543. Hilleprandt fenti adósságának törlesztésére biztosítási okmányt állít ki, melynek alapján saját bányáit továbbra is mívelheti, ha azonban tartozását elhaltáig nem fizetné, bányabirtokát Mária királynő foglalja el. Ezen szerződés képezi a kamarai bányabirtok alapját, miután Hilleprandt a kölcsön 52