Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)
Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története
Tót többség. A selmeczi lakosság számának megnégyszereződése a város környékéről való bevándorlás útján történt. A bevándorlók s ezek közt elsősorban a bányamunkások, majd a nyomukban betóduló iparosok túlnyomóan tótok voltak. Ez a bevándorlás a hajdan tisztán német város nemzetiségi képét teljesen megváltoztatta és a XVIII. század végén a tót elem Selmeczen túlnyomó többségre jutott. A bányamunkások úgyszólván kizárólag tótok, mert a nagy elvándorlások idején éppen a német anyanyelvű hevérek költöztek el a városból. Ezzel szemben a polgárság vegyes nyelvű, bár vannak céhek, melyeknek tagjai kizárólag magyarok, vagy németek. A vagyonosabbak szívósan ragaszkodnak a német nyelvhez, aminthogy német a bányahatóságok és a városháza tárgyalási és levelezési nyelve is. Úgy a középiskolák, mint az új akadémia is ugyancsak német nyelven tanítanak s csak a XIX. század első felében váltja fel először az evangélikus lyceumban a részben német, részben latin tanítási nyelvet a magyar. A város képének végleges kialakulása. A kincstári bányák gazdag termése két irányban hatott a város külső alakulására. Egyrészt a Városháza Szent Háromság szobra rohamosan szaporodó tisztviselő elemnek új és megfelelő lakásra volt szüksége. Másrészt Selmecznek a nagyvárosok közé való belépésével a régi polgári osztály felső rétege is új erőhöz jutott és átépíti a Ringek ősi házait. A Ringeken eddig általában csupán emeletes házak voltak. Ezeket az emeletes házakat a XVIII. század második és a XIX. század első felében tulajdonosaik kétemeletesre emelik fel, különösen a Szentháromság téren és az alsó Ringen. Igy kapott második emeletet a XIX. század elején az evangélikus lyceum is. II. József császár alatt az addig egyemeletes városházának is felépítik második emeletét és jelenlegi tornyát. Ugyanakkor lebontották a szomszédos Anna kápolnát, amelynek helyére a barokk stílű Mária szobor került. A tornyos városháza átépítésén kívül maga Selmecz város még két nagyszabású emlékművét alkotta meg a selmeczi barokknak: 17ó4-ben Stanetti Dénes szobrásszal az új Szentháromság szobrot, 1770-ben pedig az Óvár harangtornyát, mely méltóságosan társul a letűnt századok bástyanégyszögéhez. Barokk stílusban építette fel ugyanaz a művész előbb 1796-ban az evangélikus templomot, majd 10 évvel később (1806) az immár harmadízben leégett katholikus főtemplom romjaiból a jelenlegi német templomot is. 38
