Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)
Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története
Míg ezt a két templomot az evangélikus, illetve katholikus hívők külön-külön áldozatkészsége hívta életre, a jezsuita páterek és egy lutheránus mecénás (a Fritz család) közös buzgósága alkotta meg 1751-ben a régi Scharffenbergen Európa legszebb kálváriáját. Ilyképen adta meg a barokk stílus Selmecz városképéhez az utolsó monumentális vonásokat. Ezen a városképen a következő 100 év nem változtatott s csak a XIX. és XX. század fordulója egészítette azt ki az Óhegy és Kálváriahegy közötti völgynyílásban az akadémiai épületekkel. Az akadémia alapítása. Úgy mondják, hogy Mária Terézia a hét éves háborút a selmeczi bányák ezüstjével viselte. Talán háláját akarta leróni a várossal szemben, amikor a hubertusburgi béke után 17ó3-ban bányászati főiskolát állított fel városunkban, az elsőt Európában s azt 1770-ben akadémiai rangra emelte. A bányászati akadémiához 1808-ban erdészeti akadémia csatlakozott. Kezdettől fogva európai hírű tanárok tanítottak ezeken a főiskolákon és pedig egy évszázadon keresztül nemzetközi (német) nyelven, úgy hogy az akadémiák hallgatósága egész Európából toborzódott össze és városunk nevének európai csengést biztosított. Selmecz öreg kövei között pezsgő akadémiai élet indult meg s míg az új kálváriát szerény hazai búcsújárók látogatták, maga a város állandó és eleven idegenforgalmat kapott az akadémiai ifjúsággal. Eddig a város játékszer volt a szerencse kezében és aszerint vigadott vagy gyászolt, amint több, vagy kevesebb földalatti ajándék jutott bányászainak osztályrészül, most a két akadémia a sors szeszélyeitől független hivatást és magasztos rendeltetést is biztosított részére. Egyszersmind a város lakossága számára a kenyérkereset és boldogulás új perspektíváit tárta fel. Az akadémiai városba új élet költözik. Nem tűnődik többé a mult dicsőségén, hanem a jövő nemzedékeit neveli és tanítja. Sebenitz pásztor újra kincsre bukkant s a kegyes sorstól elnyerte a legszebb ajándékot: az ifjúságot. Habsburgok Selmeczen. Ezt a megfiatalodott várost a HabsburgLotharingiai ház a magáénak tekintette. Nemcsak földesúri jogon, mint a bányák főtulajdonosa, de még inkább az ajándékozó erkölcsi jogcímén, mint az akadémiák alapkövének letevője. Császári Királyi Fo-llerczeff I8TTÍI Jlogynr Ország Helytartó Tiszteletére, e 1 folyó év Ősz ho 12-kéu a" Selmeczi Polgárok állal mliindó Táni'Z-Vlgalmár« meg jelenni kéretik. (p ' Kezdete 9 órakor. Az uralkodók és az uralkodóház tagjai sűrűn látogattak el hozzánk. így II. József kétízben, V. Ferdinánd trónörökös korában, József nádor ugyancsak kétszer, István nádor 1847. évi körútján s végre az ifjú Ferenc József 1852-ben. Hogy milyen benyomásokat szerezhettek nálunk, Ferenc József katonás nyilatkozatából sejthetjük: „Die Academie bleibt in Schemnitz, sie ist dort gut aufgehoben." IX. FEJEZET. Fritz-ház Selmeczbánya a szabadságharc alatt. A XIX. század hazánkban 1848-ban kezdődött, de magasra emelt fáklyája egy évi lobogós után hosszú időre kialudt. Ez a forró tavasz télen érkezett hozzánk Görgey Artúr seregével, aki sztratégiai okok mellett bizonnyal azért is vette útját a bányavárosok 39