Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Erdős Jenő bányafelügyelő. Selmeczbányán a Bányászati és Erdészeti Főiskolát hallgatta 1909— 1913-ig s ott szerezte meg a bányamérnöki oklevelet. 1913—14. tanévben a berlini (Charlonttenburg) technikai főiskolát végezte, 1914—1916-ig üzemmérnöke a Krassó-Szörény megyei újbányái kőszénbányának. 1916—1917-ig üzemvezetője a Dorogi Bányaigazgatóság csolnoki „Auguszta"-aknájának. 1917 —1919-ig üzemvezetője a dorogi „Reimann"-aknának, 1919-től pedig a tokodi bányáknak. Erőss Rezső oki. erdőmérnök, ny. erdőtanácsos, városi erdőmester. Középiskolai tanulmányait a rozsnyói kir. kath. főgimnáziumban végezte. További tanulmányait a selmeczbányai erdőmérnöki főiskolán folytatta, ahol diplomájának megszerzése után rövid ideig a földméréstani tanszéken volt helyettes tanársegéd. 1910—1926. évig a gróf Tiszauradalom erdőtanácsosa, majd 1927. évtől, mint ny. erdőtanácsos Nagykanizsa megyei város erdőmestere. A világháborúban 1914—1916. években az északi harctéren vett részt s a háborús érdemei elismeréseül a II. osztályú ezüst vitézségi érmet és a Károly csapatkeresztet kapta. Társadalmi téren nagy tevékenységet fejt ki. Tagja a mérnöki kamarának és számos egyesületnek. Dr. Ertl Jánosné dr. Pausz Ella szül. Wiener-Neustadtban. Édesatyja néhai dr. Pausz Béla tábornokorvos, a budapesti hadtest egészségügyi főnöke a világháborúban. Édesanyja néhai Bujkovszky Gabriella, korpona; polgármester leánya. A budapesti egyetemen végezte a modern filológiai szakot, melyből doktorrá promoválták. A Felvidéki Egyes. Szövetsége hölgybizottságának agilis elnöke. Két fia van, ifj. Ertl János és Vilmos, jelenleg gimnazisták. f Ertl Vilmos született Selmeczbányán 1848-ban. össelmeczi, patrícius kereskedőcsaládból származott. Ö maga is kereskedő és földbirtokos volt. A város életében tevékenyen működött. Neje Bogya Ottilia szintén tekintélyes polgár, Bogya János leánya. Házasságukból származott dr. Ertl János egy. m. tanár, egészségügyi főtanácsos; I. o. főtörzsorvos, azután Ertl Gizella, özv. Reck Vilmosné és Ertl Vilma, nagyborosnyói Bartha Dezső, Kóburg hercegi erdőtanácsos neje. Dr. Ertl János m. kir. egészségügyi főtanácsos, egyet, m. tanár. Selmeczbányán született, orvosi oklevelét Budapesten szerezte meg. Kovásznán folytatott orvosi gyakorlatot, hol sikeres orvosi működésének elismeréséül Háromszék vármegye tb. tiszti főorvosává nevezték ki. öt évi általános orvosi gyakorlat után sebészműtő lett az I. sz. sebészeti klinikán, majd a Szt. János kórház és a Rókus kórház sebészeti osztályán br. dr. Herczel tanár mellett működött. A háború kitörésekor azonnal a harctérre került, majd háborús sérüléséből való felgyógyulása után, 1914. év végén mint honvédfőorvos, majd 1916. óta, mint kitüntetésképen előlépett őrnagy-orvos, a VI. sz. tartalékkórház sebészeti osztályának vezetője lett. Itt dolgozta ki az arc-, álkapocs-, koponya-sérültek megmentésére szolgáló eljárásait, melyeknek hazánk 8000 arc-, állkapocs-, koponya-sérültje, valamint a hadviselt nemzetek számos ily rokkantja megmentését köszönheti. Eljárásait külföldi előadások és műtétek keretében mutatta be. Háború után sebészeti osztályán helyreállította a rokkantak legnagyobb részét (több mint 50.000 hadirokkantat). E munkálatokról számos tudományos közleményt és könyvet írt és e munkálatok tulajdonképen a sebészet biológiai irányú fejlődését hozták létre. Erről szóló többkötetes nagy műve most jelenik meg. Megjelent nagyobb művei: Die Chirurgie der Gesicht- und Kieferdefekte (Wien—Berlin, 1918); Piastikai sebészet (Budapest, 1921); Funktionalis sebészet (1926) stb. Egyesületünknek megalakulása óta érdemes elnöke. (Arcképét I. 111. old.) Faller-család. Neve szorosan egybeforrott Selmeczbányával és a bányászati főiskolával, amelynek két kiváló tanárt adott és különösen a magyar bányászattal, amelynek két évszázad óta szorgalmas művelője. A 17. század végével Gölnicbányán letelepedett Faller-család ősi fészke Donaueschingen (Bajorország). Már az 1700-as évek elején találkozunk Fallerekkel, akik Gölnicbányán és a Szepességben bányatulajdonosok. Az 1750-es években a család több ágra szakadt s a gölnicbányai ág tagjai közül kerültek ki a jeles bányásztechnikusok. A legelső közöttük, — akit az Alma Mater 1795-ben feljegyzett, — légid. Faller Károly oki. kohómérnök volt s mint m. kir. kémlész halt meg Szomolnokon. Utána hosszú sorát találjuk a Faliereknek főiskolánkon — (1812-ben János bányamérnök, 1837-ben Gusztáv bányamérnök, 1839-ben id. Károly erdőmérnök, 1870-ben József bányamérnök, 1878-ban ifj. Károly kohómérnök, majd az újabb időben József erdőmérnök, továbbá Gusztáv és Jenő bányamérnökök), — kik jónevű gyakorlati és elméleti művelői voltak mindenkor a bányászatnak. Selmeczbányán Faller Gusztáv m. kir. bányatanácsos telepedett le az 1840-es évek elején s csakhamar nevet és tekintélyt szerzett a családnak, amelynek tagjai csak az összeomlás után hagyták el Selmeczet s jöttek át a csonka hazába. A város társadalmi és kulturális életében mindenkor jelentős szerepet vivő család tagjai: f Faller Gusztáv id. oki. bányamérnök, m. kir. bányatanácsos, a bányászati akadémia hírneves tanára. Született 1816-ban Selmeczbányán, meghalt 1881-ben Jászán. Kiváló és tudós szakember volt, akit 1855-ben neveztek ki a bányaműveléstan, bányamértan stb. tanszékre s ott 15 éven át működött. Értékes szakirodalmi tevékenységet fejtet ki. Ö állította fel a selmeczbányai arany-ezüst ércelőfordulás településének elméletét, melyet a későbbi feltárások teljesen igazoltak. Egyik kiváló, történeti összefoglaló, s egyben egyetlen forrásmunka az akadémia évszázados fennállása alkalmával írt: „A selmeczi m. kir. bányász- és erdészakadémia" című műve. 1866-ban megalapította a ma is fennálló főiskolai „Segély Egylet"-et. 1873-ban a bécsi világkiállításon ő képviselte a magyar bányászatot. 146