Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

különben „Fertiona" című balettje. E nagyobb zenei müveken kívül még igen nagy számú zongoradarab, zenekari szvit, több kisebb zenekari kompozíció, mint kvintettek, kvartettek és számos pompás műdal dicséri Clement Károly nagyskálájú talentumát. E kisebb művek állandó műsordarabjai a rádiónak és sok hangverseny­nek is. 1935-ben váratlanul halt meg. Cotel Ernő oki. kohómérnök, egye­temi nyilv. r. tanár. 1900—1923-ig a „Rimamurány—Salgótarjáni Vas­mű R. T."-nál mérnök, főmérnök, majd igazgató volt. 1923 óta a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola tanára, az 1930—32. tan­években a főiskola rektora, 1934 óta pedig >a József nádor mű­egyetemen a vaskohászattan nyil­vános r. tanára. A vaskohászati irodalomnak állandó művelője,- tanulmány cél­jából igen sok külföldi utazást tett. Negyvennél több ér­tekezése és négy könyve jelent meg, ez utóbbiak közül kettő Németországban. Több irodalmi kitüntetésben részesült („Mérnök és Építészegylet" aranyérme és Hollón díja). Tagja az Országos Természettudományi, az Orsz. Felsőoktatási Tanácsnak és Sopron szab. kir. város törvényhatósági bizottságának. A világháború alatt, mint mérnök-hadnagy teljesített katonai szolgálatot. Czobor László az ipolymenti kis Gyerk községben született, középiskoláit Selmeczbányán, egyetemi tanul­mányait Budapesten és Bécsben végezte. Közigazga­tási tevékenységét, mint aljegyző Ipolyságon kezdte el, később a bozóki járásnak lett szolgabírája, ahol is az ottani szegény népnek valóságban kertészeti nevelője volt. 0 alapította meg 1879-ben a bozóki gyümölcsfa­terjesztő egyesületet s az ő nevéhez fűződik a Korpona és vidéke ma már állandó és a népnek biztos keresetet nyújtó híres gyümölcstermesztés fejlesztése. 0 teremtette újjá az Országos Kertészeti Egyesületet, melynek hosszú időn át elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett és érdemei elismeréseül a legfelsőbb helyről a m. kir. gazdasági fő­tanácsosi címet nyerte. Hont vármegyének és Selmecz­bánya törvényhatóságának főispánja; majd alispánja lett s erre az időre esik a darabont kormány kinevezése. Az ő és hívei ellenállásán törött meg a kormány kísérlete Szabó Mihály honti főispáni kinevezése tekin­tetében és tapintatos, de erélyes eljárásának volt köszön­hető, hogy a kormány kénytelen volt Ipolyságról is vissza­hívni a darabont főispánt és Czobort megbízni a főispáni teendők ellátásával. 1906-ban nyugalomba vonulván, képviselővé választatott és egészen a megszállásig tagja volt az országgyűlésnek mint Korpona, majd mint Sel­meczbánya követe. Egyesületünk életében alakulása óta tevékenyen vesz részt és érdemei elismeréseül egyesü­letünk díszelnökévé választotta. (Arcképét I. 45. old.) I id. Dillnberger Emil dr., a bé­csi orvosegyetemi fakultás tagja, volt beszterczebányai városi tiszti főorvos. Született 1832-ben Besz­terczebányán. (A Dillnberger ős­régi német család a rajnaparti Dillenburg városból származott és 1730-ban került György nevű tagja Beszterczebányára, mint a család magyar ágának megalapítója.) Iskoláinak egyré­szét Beszterczebányán végezte, hol atyja, Károly az evangélikus gimnázium igazgató-tanára volt. 1849-től középiskolai tanulmányait a selmeczbányai ág. ev. líceumban foly­tatta s ott 1852-ben érettségizett. Utána a bécsi orvos­egyetemet elvégezve, 1857-ben szerezte meg diplomáját. Mint orvos 4 évet töltött a bécsi egyetemi klinikákon tanársegédi minőségben s egyben előadásokat tartott a belorvostan és gyógyszerisme köréből. 1860-ban, tudomá­nyos munkásságának elismeréséül a bécsi egyetem orvosi fakultása felvette tagjai közé. Ekkor már két munkája jelent meg, „Gyógyszertan" és a „Gyógyászati vény­zsebkönyv", mely utóbbi úttörőnek mondható. 1861-ben Beszterczebánya városi tiszti főorvosának választották. 1869-ben a m. kir. honvédséghez zászlóaljorvossá, 1871­ben pedig tényleges áll. ezredorvossá neveztetett ki. Mint honvéd ezredorvos az 1867-es kiegyezés után megszer­vezte a honvéd egészségügyi csapatszolgálatot és azt katonai szolgálata alatt továbbfejlesztette. 1872-ben a beszterczebányai törvényszékhez orvossá, később pedig tb. vármegyei főorvossá is kinevezték. Sokoldalú, széles látókörű tudós volt, aki közéleti és társadalmi téren is nagy munkásságot fejtett ki. Az ág. ev. egyházközségnek felügyelője volt. 1882-ben húnyt el 49 éves korában. Egyik leánya, Mária, Raffay Sándor dr. bányakerületi ág. ev. püspök felesége. Születési centennáriumát 1932­ben külön ünnepelték meg. Dillnberger Emil Károly dr. orvos. Besztercebányán született. Közép­iskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait pedig Bu­dapesten. Itt avatták egyetemes orvostudorrá 1894-ben. Hosszabb ideig tartó külföldi tanulmányutat tett, majd a ll-ik számú nőgyó­gyászati klinikán és a budapesti közkórházak egyik belgyógyá­szati osztályán töltött két évet. Mint fürdőorvos Szliácson több évig működött. 1910-től 1914-ig állandóan külföldön tartózkodott, ahol a különféle gyógyfürdők és gyógyintézetek tanulmányozásával fog­lalkozott. A világháború alatt honvédezredorvosi rend­fokozatban teljesített hadiszolgálatot. 1919-től 1921-ig a m. kir. Hadigondozó Hivatal orvosi osztályát vezette. 1922—1927-ig a népjóléti minisztérium orvoselőadója volt, majd az Országos Társadalombiztosító Intézethez nevez­ték ki ellenőrző orvossá. Vármegyei tb. tisztifőorvos, kép. tisztiorvos és egészségtantanár, szkv. honvédezred­orvos. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Mint egészség­pedagógus közel három évtized óta a preventív szociál­higiéna egyik, külföldön is elismert művelője. Nevezete­sebb tanulmányai és szakirodalmi közleményei a követ­kezők: „Magyarország természetes ásványvizei és for­Csanády László oki. mérnök, tár­sulati bányaigazgató. Selmecz­bányán végezte a m. kir. Bányá­szati és Erdészeti Főiskolán a bányamérnöki szakosztályt. Pályáját 1906-ban augusztus 1-én kezdte a Salgótarjáni Kő­szénbánya R. T. zsilvölgyi bányá­szatánál Aninósza bányatelepen, 1907-ben a Magyar Általános Kő­szénbánya R. T. tatai műveihez került, ahol 1919 november l-ig üzemvezető-főmérnöki minőség­ben szolgált s azóta a mai napig a „MÁK" tokodi bánya­műveinek felelős vezetője. M. kir. bányaügyi tanácsos. A világháborúban 1914-től 1917-ig szolgálta hazáját. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom