Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

különben „Fertiona" című balettje. E nagyobb zenei müveken kívül még igen nagy számú zongoradarab, zenekari szvit, több kisebb zenekari kompozíció, mint kvintettek, kvartettek és számos pompás műdal dicséri Clement Károly nagyskálájú talentumát. E kisebb művek állandó műsordarabjai a rádiónak és sok hangversenynek is. 1935-ben váratlanul halt meg. Cotel Ernő oki. kohómérnök, egyetemi nyilv. r. tanár. 1900—1923-ig a „Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű R. T."-nál mérnök, főmérnök, majd igazgató volt. 1923 óta a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola tanára, az 1930—32. tanévekben a főiskola rektora, 1934 óta pedig >a József nádor műegyetemen a vaskohászattan nyilvános r. tanára. A vaskohászati irodalomnak állandó művelője,- tanulmány céljából igen sok külföldi utazást tett. Negyvennél több értekezése és négy könyve jelent meg, ez utóbbiak közül kettő Németországban. Több irodalmi kitüntetésben részesült („Mérnök és Építészegylet" aranyérme és Hollón díja). Tagja az Országos Természettudományi, az Orsz. Felsőoktatási Tanácsnak és Sopron szab. kir. város törvényhatósági bizottságának. A világháború alatt, mint mérnök-hadnagy teljesített katonai szolgálatot. Czobor László az ipolymenti kis Gyerk községben született, középiskoláit Selmeczbányán, egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Közigazgatási tevékenységét, mint aljegyző Ipolyságon kezdte el, később a bozóki járásnak lett szolgabírája, ahol is az ottani szegény népnek valóságban kertészeti nevelője volt. 0 alapította meg 1879-ben a bozóki gyümölcsfaterjesztő egyesületet s az ő nevéhez fűződik a Korpona és vidéke ma már állandó és a népnek biztos keresetet nyújtó híres gyümölcstermesztés fejlesztése. 0 teremtette újjá az Országos Kertészeti Egyesületet, melynek hosszú időn át elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett és érdemei elismeréseül a legfelsőbb helyről a m. kir. gazdasági főtanácsosi címet nyerte. Hont vármegyének és Selmeczbánya törvényhatóságának főispánja; majd alispánja lett s erre az időre esik a darabont kormány kinevezése. Az ő és hívei ellenállásán törött meg a kormány kísérlete Szabó Mihály honti főispáni kinevezése tekintetében és tapintatos, de erélyes eljárásának volt köszönhető, hogy a kormány kénytelen volt Ipolyságról is visszahívni a darabont főispánt és Czobort megbízni a főispáni teendők ellátásával. 1906-ban nyugalomba vonulván, képviselővé választatott és egészen a megszállásig tagja volt az országgyűlésnek mint Korpona, majd mint Selmeczbánya követe. Egyesületünk életében alakulása óta tevékenyen vesz részt és érdemei elismeréseül egyesületünk díszelnökévé választotta. (Arcképét I. 45. old.) I id. Dillnberger Emil dr., a bécsi orvosegyetemi fakultás tagja, volt beszterczebányai városi tiszti főorvos. Született 1832-ben Beszterczebányán. (A Dillnberger ősrégi német család a rajnaparti Dillenburg városból származott és 1730-ban került György nevű tagja Beszterczebányára, mint a család magyar ágának megalapítója.) Iskoláinak egyrészét Beszterczebányán végezte, hol atyja, Károly az evangélikus gimnázium igazgató-tanára volt. 1849-től középiskolai tanulmányait a selmeczbányai ág. ev. líceumban folytatta s ott 1852-ben érettségizett. Utána a bécsi orvosegyetemet elvégezve, 1857-ben szerezte meg diplomáját. Mint orvos 4 évet töltött a bécsi egyetemi klinikákon tanársegédi minőségben s egyben előadásokat tartott a belorvostan és gyógyszerisme köréből. 1860-ban, tudományos munkásságának elismeréséül a bécsi egyetem orvosi fakultása felvette tagjai közé. Ekkor már két munkája jelent meg, „Gyógyszertan" és a „Gyógyászati vényzsebkönyv", mely utóbbi úttörőnek mondható. 1861-ben Beszterczebánya városi tiszti főorvosának választották. 1869-ben a m. kir. honvédséghez zászlóaljorvossá, 1871ben pedig tényleges áll. ezredorvossá neveztetett ki. Mint honvéd ezredorvos az 1867-es kiegyezés után megszervezte a honvéd egészségügyi csapatszolgálatot és azt katonai szolgálata alatt továbbfejlesztette. 1872-ben a beszterczebányai törvényszékhez orvossá, később pedig tb. vármegyei főorvossá is kinevezték. Sokoldalú, széles látókörű tudós volt, aki közéleti és társadalmi téren is nagy munkásságot fejtett ki. Az ág. ev. egyházközségnek felügyelője volt. 1882-ben húnyt el 49 éves korában. Egyik leánya, Mária, Raffay Sándor dr. bányakerületi ág. ev. püspök felesége. Születési centennáriumát 1932ben külön ünnepelték meg. Dillnberger Emil Károly dr. orvos. Besztercebányán született. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten. Itt avatták egyetemes orvostudorrá 1894-ben. Hosszabb ideig tartó külföldi tanulmányutat tett, majd a ll-ik számú nőgyógyászati klinikán és a budapesti közkórházak egyik belgyógyászati osztályán töltött két évet. Mint fürdőorvos Szliácson több évig működött. 1910-től 1914-ig állandóan külföldön tartózkodott, ahol a különféle gyógyfürdők és gyógyintézetek tanulmányozásával foglalkozott. A világháború alatt honvédezredorvosi rendfokozatban teljesített hadiszolgálatot. 1919-től 1921-ig a m. kir. Hadigondozó Hivatal orvosi osztályát vezette. 1922—1927-ig a népjóléti minisztérium orvoselőadója volt, majd az Országos Társadalombiztosító Intézethez nevezték ki ellenőrző orvossá. Vármegyei tb. tisztifőorvos, kép. tisztiorvos és egészségtantanár, szkv. honvédezredorvos. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Mint egészségpedagógus közel három évtized óta a preventív szociálhigiéna egyik, külföldön is elismert művelője. Nevezetesebb tanulmányai és szakirodalmi közleményei a következők: „Magyarország természetes ásványvizei és forCsanády László oki. mérnök, társulati bányaigazgató. Selmeczbányán végezte a m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolán a bányamérnöki szakosztályt. Pályáját 1906-ban augusztus 1-én kezdte a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. zsilvölgyi bányászatánál Aninósza bányatelepen, 1907-ben a Magyar Általános Kőszénbánya R. T. tatai műveihez került, ahol 1919 november l-ig üzemvezető-főmérnöki minőségben szolgált s azóta a mai napig a „MÁK" tokodi bányaműveinek felelős vezetője. M. kir. bányaügyi tanácsos. A világháborúban 1914-től 1917-ig szolgálta hazáját. 144