Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Vörös Tihamér: Turistaélet Selmeczbányán

a város és környéke propagandáját, az Osztály felkarolta és irányította a szunnyadó háziipart és jellegzetes emléktárgyakat hozott forgalomba. Coburg Fülöp herceg f 188ó-ban nagy öröm érte az Osztályt, mert kérelmére Coburg Fülöp herceg engedélyt adott arra, hogy az uradalom költségére a Szitnya tetején az évekkel azelőtt leégett pavillont a turista céloknak megfelelően átépítsék. Ez a következő évben az Osztály irányítása mellett el is készült Gecsányi és Fizély építészek tervei szerint. A berendezés az Osztály feladata lévén, azt Králik Vilmos asztalosmesterrel készíttette el ó magyar stílusban. Miután az 1888. szeptember 8-ra kitűzött pavillon-avatási ünnepen a herceg előreláthatóan nem jelenhetett meg, ezért június elején tekintette meg a teljesen elkészült és berendezett kockaalakú, egy termes és éjjeli tartózkodásra is alkalmas sima, betóntetős, csínos pavillont díszes társasággal, melynek többek között felesége Lujza hercegnő, Stefánia trónörökösné, nemeskéri Kiss Pál fővadászmester voltak a tagjai. Szeptember 8-án lázas előkészületek után Selmeczről, Ipolyságról, Korponáról, Bakabányáról s a környező községekből megindult a népvándorlás a Szitnya felé. A budapesti turistákat Téry Ödön hozta fel. A herceg képviseletében az akkor 10 éves fia, Lipót herceg jelent meg kísérettel, akit a csúcs alján Balog Laci muzsikájával küldöttség fogadott. A délben tartott ünnepségen Vörös Ferenc tartotta az avató beszédet és a hercegtől Tirts Rezső vette át az Osztály kezelésébe a pavillont. A herceg iránti hálából az Osztály később Zsitvay János gimnáziumi tanárral megfesttette annak arcképét s azt 1895. augusztus 4-én, szintén nagy ünnepség keretében leplezte le, amelyen már maga Coburg Fülöp is jelen volt fiával és kíséretével, s megjelent többek közt Rudnay Béla akkori főispán is. Az ünnepi beszédet Altmann Imre mondotta. 1889-ben két forrást is foglaltak Tirts Rezső vezetésével. Az egyiket a hodrusi út mentén a honvédemlék közelében., amelyet az 1849i ütközetben elesett honvéd parancsnokról, „Pusztelnik forrás"-nak, a másikat, a Gedeon-tárótól Selmecz felé haladó középső út kanyarjában lévő plató sarkában, amelyet „Tirts-forrás"-nak neveztek el. Ez utóbbi mellett az Osztály a következő évben menedékkunyhót, azonkívül rögzített asztalokat és padokat állított fel, ami által e hely a selmecziek leglátogatottabb kirándulóhelyévé vált. Amikor Téry ödön 1891-ben Budapesten megalakította a Magyar Turista Egyesületet, Téryhez való ragaszkodása révén a Szitnya Osztály is átlépett az új egyesület kötelékébe és lett annak első osztálya. 1895. május 12-én meghalt Ocsovszky Vilmos, az osztály elnöke, akinek helyébe az új polgármestert, Szitnyai Józsefet választották meg. 189ó-ban az új egyesület Selmeczbányán az Osztály vendégeként tartotta évi közgyűlését, amelyen báró Eötvös Lóránt elnökölt és ez alkalommal avatták fel és adták át a forgalomnak a Paradicsomhegy oldalában épült és a Tanád felé vonuló új turista utat, amelyet Eötvös-útnak neveztek el. 1898-ban már a második és most már teljesen részletes kalauzt adta ki Selmeczbánya és környékéről. Évről-évre újabb és újabb alkotást és hasznos turistamunkát végzett Selmeczbánya idegenforgalmának növelése érdekében az Osztály és amikor 1904. pünkösdjén a Magyar Turista Egyesület a Szitnyán rendezte a turisták nagy töme105