Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Vörös Tihamér: Turistaélet Selmeczbányán

gének részvételével közgyűlését, már mintegy 120 km. jól jelzett és karbantartott turista úttal, számos foglalt forrással és egyéb alkotásokkal telített nagy kiterjedésű minta turista területtel dicsekedhetett. A háború kitörése megbénította az Osztály működését is; az 1918. december végén bekövetkezett megszállás pedig földönfutóvá tevén az Osztály vezetőségének és tagjainak nagy részét, halálos sebet ejtett az Osztályon is. Király Ernő elnök, Künstler János könyvtáros és mások menekülni voltak kénytelenek, az Osztály könyvtára, irattára, vagyona, a nagy zavarban gazdátlanul maradt és nyoma veszett s az Osztályt arra kényszerítették, hogy lépjen át a Magyarországi Kárpát Egyesületből átalakult Karpathenvereinbe. A cseh uralom alatt néhány lelkes ember, mint dr. Balázs Hugó új elnök, Kovács F. Lajos új titkár tettek újabb és újabb kísérletet az Osztály feltámasztására; az utóbbi 1926-ban tót és külön magyar nyelven jól szerkesztetett újabb kalauzt is adott ki, — nem nyervén azonban sehonnan támogatást, másrészt a hatóság a Cseh Turista Club előtérbe tolásával igyekezett megnehezíteni az Osztály működését, lassan sorvadni kezdett. A selmeczi turista szervezet tehát tétlenségre kényszerült, de az új uralom a hegyeket, azok báját és szépségeit el nem tudta tüntetni és Te magyar Turista, Te Selmeczről elszakadt földi, ha e hegyek közé visz utad, emlékezzél azokra az időkre, amikor a Szitnyán, a Tanádon, hodrusi tavaknál, a Tirts-forrásnál, Kisiblyén, a Szécsi-tónál és a többi bájos hegyen és völgyben a Szitnya Osztály lelkes tagjai tevékenykedtek és amikor itt a magyar nóta járta, a magyar szellem alkotott! Selmeczi hegyek — a viszontlátásra! 106