Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A város története
7 Osgyánnál a rozsnyói önkéntesek is elvérzenek Básta György fegyvereinek csapása alatt. 1646-ban a Wesselényi-féle összeesküvés idején a hat felsőmagyarországi vármegye rendei itt gyűléseznek. A vallási villongás egyre nagyobb méreteket ölt és 1670-ben a rozsnyói' jezsuiták kérésére Korponáról horvát katonaság jön a városba. Visszafoglalják a templomot, az evangélikus papot és tanítót pedig elküldik. 1671-ben a jezsuitákat a rozsnyóiak kiszolgáltatták az egri töröknek. Ebben az ügyben 1672. január 3-án Szelepcsényi György érsek keményhangú levelet intéz a városhoz. 1 3 1678. őszén Thököly Imre néhány napig Bozsnyó mellett táborozott és a várost megsarcolta. 1780-ban újabb sarcot vetett ki, majd 1782. nyarán Madách Péter ezredest küldte a városba és a vallás-szabadságot visszaállította. II. Bákóczi Ferenc szabadságharcában Bozsnyó polgársága is a fejedelem zászlója alá sorakozott. A város képviselőtestülete 1703. július 20-án elhatározta, hogy „az mostani méltóságos fejedelem, felsővadászi Bákóczi Ferenc urunk ő nagysága fönnálló hadaira" segélypénzt szedet. Ezt a város gazdag ajándékaival együtt Mészáros Márton és Süveges Mihály december 22-én adta át a tokaji táborban. 1706. november 26-án virradt fel Bozsnyó történelmének legfényesebb napja: Bákóczi a városba érkezett. Fényes udvartartással jött, hogy innen igazgassa a felkelés ügyeit és bonyolítsa le a tárgyalásokat a külföldi követekkel. Választása azért esett Bozsnyóra, mert ez a város volt legalkalmasabb földrajzi fekvésénél fogva is arra, hogy Krasznahorka várának védelme alatt a hadműveletek középpontja legyen. Bákóczi szállását a mai Nehrer-féle házban rendezi be pénzverő műhelyével együtt. Innen írja leveleit Bercsényihez, Károlyi Sándorhoz, Orosz Pálhoz és Kray Jakab késmárki főbíróhoz. 14 Innen küldi követeit XII. Károly svéd- és Szaniszló lengyel királyhoz. Nagy gondot okoz neki a békekötés. A török uralom alól nemrég felszabadult városok szegénysége is hozzájárul ahhoz, hogy a harctereken nem képes a döntő győzelmet kivívni. Elhatározza tehát, hogy a kormányzó tanácsot december 13-ára Bozsnyóra összehívja. A tanácskozás célja az volt, hogy a XIV. Lajossal kötendő, formaszerű szerződést és ennek elengedhetetlen feltételét, a Habsburg háztól való elszakadást megvitassa. A 24 tanácstag közül mindössze 7 jelent meg. A többiek nem jöttek el „az útnak súlyos volta miatt, de kiváltképen, hogy a convocatoriákat vagy késűre vették s némelyek pedig nem is vették." 1 5 így
