Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A város története

4 Ladislaus Bartholomaeides: Inclyti superioris ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia című munkájában

1 feltételezi, hogy itt már jazig és kvád bányászok is éltek. Ezt látszanak alátámasztani a város főtere alatt húzódó régi bányajáratok. Ugyancsak szerinte vannak, akik első lakosoknak a II. Endre királytól bányaművelés céljából behívott szászokat tartják. Béla király névtelen jegyzője is megemlékezik róla. Krónikájában azt írja, hogy régente Zalán vezér uralta, később pedig a szlávok, kiktől a magyarok foglalták el és vezérük Gumur várát építette a vidék védelmére.

2 Okmányilag először 1291-ben említik, mikor III. András Lodomér esztergomi érseknek adományozta örök birtokul. Ebben az oklevélben még „possesio" néven szerepel, de már virágzó helység lehetett, mely a bányajövedelem 1/8-ad részét szolgáltatta be a kincstárnak.

3 Az Árpádház kihalását követő trónviszályok alatt az érsek a város birtokjogát elvesztette. Azonban Károly Bóbert 1320-ban Temesvárt kelt oklevelében ezt visszaadta Tamás érseknek és utódainak. 1323-ban Boleszláv érsek kérésére az adományozó oklevelet Károly Bóbert megerősítette. Itt Bozsnyó már mint „civitcis seu villa" szerepel. Ezek az oklevelek fontos bizonyítékok amellett, hogy a települők magvarok voltak és a németeket csak később telepítették be. Ugyanis a város határait magyar néven említik. így: Bosniobana, Pacha. Chiirmasna, Chürmasnarév, Sayo, Berzethe, Chetnuk. Bodna, Sebuspotok, Feverpotok. Gestunpataka, Zulhegy, Gülnuchvize. Opotok, Ukurmezeu, Taurhegv, Harumhegy.

4 Nagy Lajos városi jogokkal ruházta fel. Lelkész- és bíróválasztási jogon túl vámmentességet is kapott. Ehhez 1382-ben Demeter érsek is hozzájárult és Kanizsai János érsek megerősítette e szabadalmakat. 1414-ben Branca Barnabás, Aragoniai János bíboros kamarása, az üresedésben levő érsekség kezelője kiváltságlevelében

5 azt írja, hogy Csúcsom és Nadùbula községek is Bozsnyó tartozékai. Ekkor Bozsnyót már „civitas"-nak nevezik és 1410-től már mint szabad királyi bányaváros szerepel. A szabadalmak és kiváltságok védelméről tanuskodik az az egyezkedés, mely 1417ben jött létre Zsigmond király előtt Jakab városbíró és Bozgonyi Simon fia, István között.

6 A pert a város indította a Bozgonyiak ellen, akik a rozsnyói polgárokon 900 új királyi forintot követeltek. 1418-ban a régi kiváltságok újabb megerősítést nyertek. A várost ekkor egy bizonyos Ventheamurer de Norimberga nevü kereskedő károsította meg

7, ki összevásárolta a város birtokait