Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A város története
5 és így Rozsnyó elszegényedett. I. Ulászló és Erzsébet királyné közötti küzdelemben a város a királyné pártján állott. Erzsébet Giskrát hívta segítségül. A husziták 1439-ben elfoglalván Gömör vármegyét, Rozsnyón, a Sajó partjánál, az alsó temető nyugati részén várat emeltek. 8 Az erődöt I. Ulászló hívei visszafoglalták, Hunyadi János hadai a vár őrségét felkoncolták, de a várnai csatavesztés (1444) után a csehek ismét visszatértek. Majd hol a magyaroké, hol a huszitáké a város. 1452 tavaszán Rozgonyi Sebestyén visszafoglalja, aztán ismét Giskra az úr. Hogy V. László idejében a vár a király birtokában volt, arra az 1456-ból keltezett rendelet enged következtetni. Ebben Gömör vármegye nemességének és más birtokosainak meghagyja a király, hogy a megyei végzés nyomán felajánlott élelmiszereket a rozsnyói várba szállítsák. 9 Az általános támadás során 1458-ban Mátyás végleg kiveri a huszitákat. A várat 1490-ben Bakócz Tamás kastéllyá alakíttatta át. A temető környékén elterülő réteket ma is „kastélyká"-nak nevezik. A régi kiváltságokat 1436-ban Palóczi György, 1444-ben Széchy Dénes, 1524-ben Szálkái érsek újította meg. 1496-ban II. Ulászló a törvénykezési szabadságot és egyéb kiváltságokat erősít meg. Ebben az időben Rozsnyón danckai és krakói kereskedőknek voltak bányáik. 1 0 A város a Mátyás királytól 1470 körül megszervezett hét felsőmagyarországi bányaváros közé tartozott. (Szomolnok, Rudabánya, Jászóbánya, Telkibánya, Gölnicbánya, Rozsnyó, Igló.) A bányászat Bakócz Tamás érseksége idején virágzik legjobban. Főleg ezüstöt termelnek. Az érsek 1498-ban minden újonnan nyitott bánya után adómentességet engedélyezett. A mohácsi vész tragikus következményei a várost is sújtják. A bányászat aláhanyatlik, nem mintha a hegyek kimerültek volna, de mert állandóan rettegni kellett a török támadásaitól, 1526—1546-ig az egykorú feljegyzések 1 1 számos tönkrement polgárról emlékeznek meg. Kassán 1527 körül egy társaság alakult, mely a rozsnyói bányászoknak kölcsönöket közvetített. Az elszegényedéshez a török csapáson kívül hozzájárult a vallási viszály is. Ez megbontotta a polgárság egységét és a virágzó kultúrát hanyatlásra ítélte. Ez a tényező alakítja ebben a korban Felsőmagyarország sok más városának, így Rozsnyónak történetét is.
