Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház
30 oldalon felemelt vaskos kar), az egész felépítés kezdetlegesnek látszik, bár mai állapotában a falképnek e színvonaláról és stílusáról, se koráról nem lehet határozott véleményt mondani. XVI. századbeli munkát sejthetünk benne. A többi falkép a XIX. században készült. Kolbay Tivadar kassai festő 1845.. körül a Szt. Néti kápolnát díszítette falfestményekkel. Az ebből nyíló Szent Sír kápolna szelleméhez alkalmazkodva Krisztus kínszenvedésének jeleneteit festette meg. Az oltárral szemben húzódó falsíkon Krisztust a kereszten ábrázolta. A tér kétharmadrészében jobbra állítja fel a magasba meredő keresztet a Megváltó alakjával. Balról a sarokban három női alak áll. Az egyiket a kereszt felé fordulva ábrázolja: a Fájdalmas Szűz alakja ez. A rnásik kettő elfordul, nem bírják nézni e sok szenvedést. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdel. A háttér Jeruzsálem városát és hegyes vidékét ábrázolja. A legmegkapóbb az üdvözítő alakja. Minden izma megfeszül a fájdalom súlya alatt. Az arc formáit sajnos a legutóbbi restauráláskor átfestették. Hasonló sors érte a színeket is, melyek mai állapotukban túlságosan rikítók. Ezek ellenére is azonban a kép hatásosan érezteti a világtörténelem legtragikusabb pillanatának, a ,,Consummatum est"-nek hangulatát. A baloldali fal Krisztus sírbatételét ábrázolja. E ciklus freskói közül kompozíció és lelki kifejezés szempontjából is ez a legsikerültebb alkotás. Középen ül a Fájdalmas Anya, ölében fia holttestével. Mennyi erő van ebben az alakban: az arcon a fájdalom vihara mögött ott érezzük a megnyugvás igéretét. Jobbról a háttérben két angyal jelenik meg a kínszenvedés jelvényeivel. Baloldalon Arimatiai József áll. A színek világosak, ugyancsak átfesthették őket, erre mutat az egészből kirívó egy-egy vörös és kék folt. Tökéletes anatómiai tudásra mutat Krisztus elomló testének megm intázása. A Szent Sír kápolna ajtaját kinyitva, a szárnyakon, vászonra festve két-két sírt őrző katona alakját láthatjuk. Ezek a legkevésbé sikerült alkotások. A baloldalon elől térdelő fiatal szőke férfiben a mester önarcképét lehet sejteni. Az alak beállításán kívül a feltevést megerősíti az a körülmény is, hogy mellette volt látható a művész aláírása, amelyet elrejtettek, midőn a szélein szakadozott vásznat behajtották. Az ajtószárnyak fölötti falon két jelenetet találunk egy képsíkba szerkesztve. Keretül román stílű csarnok szolgál. A balról
