Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

31 nyíló ablakon át a szabad természetbe pillantunk ki. Az üres sziklasírt látjuk. Fehérruhás angyal mutat rá: „Feltámadott." A főjelenet a csarnokban játszódik le. A feltámadt Krisztus megjelenik Anyjának. Az anya és fiú találkozását megkapó, bensőséges kifejezéssel ábrázolja a művész. Krisztus csendesen belép a szobába, mint az anya szeretett fia, nem pedig, mint a mennyország királya. De Mária az Istenembert látja benne, térdreborul előtte. Jézus pedig hozzáhajol, hogy magához emelje. Ebben a mozdulatban, amint az Anya és a Fiú karjai egymásba fonódnak, van a kép tartalmi hatása. Ebben a mozdulatban a nagy fiúi gyengédséget és azt a végtelen isteni szeretetet érezzük, amellyel az Űr magához emeli a megkínzott és a Nagyhét fájdalmaiban megtisztult emberiséget. Jobbról a háttér ablaknyílásában három félalakban ábrázolt angyal Alleluját énekel. Nem annyira a formák szépsége, mint inkább a gondolat költőiessége a megkapó. Ugyancsak Kolbay festette a keresztcsarnok falán a négy evangélista monumentálisan ható alakját. Kolbay Tivadar, amint műveiből kitűnik, jó falképfestő volt. Ismerte feladatát és annak lényegét. Tudta, hogy az a jó falkép, amely része a falnak. Olasz hatást érzünk képein. Perspektivikus érzéke kifogástalan, tud komponálni, ismeri az emberi test anatómiáját Biztos statikájú alakjai nagyvonalúak, monumentálisak. Magasabb szellemiség hordozói ugyan, de mégis szívhez szólnak. A mellékalakokra kevesebb súlyt helyez, elnagyolja őket, úgy, hogy sokszor a befejezetlenség benyomását keltik. Színei világosak, harmonikusak. Szereti a barnás-sárgákat, a világos zöldet, szívesen használ égszínkéket és fehéret. A hajó oldalfalainak falképei Szűz Mária életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Spöttl Ignác bécsi születésű festő müvei, 18()2-ben készültek, Führich Józsefnek az altlerchenfeldi (Bécs mellett) templomban festett Szűz Mária hasonló tárgyú ciklusa nyomán. Führich 1852-ben kapta ezt a megbízást és a kivitelezésnél számos bécsi festő segédkezett neki (Kupelwieser, Engerth, Blaas). Spöttl is ekkor dolgozhatott mellette. A falképsorozat a jeleneteket nem a történés sorrendjében adja. így az első kép a szentély baloldali falsíkján, a pastoforium mögött Mária halálát jeleníti meg. Kompozíció tekintetében ez a legsikerültebb. A művész a középtérben helyezi el a halottaságyat. körülötte helyezkednek el az apostolok, arcukon a halál