Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Gyermekmondókák és játékdalok

öl) GYERMEKMONDÓKÁK ÉS JÁTÉKDALOK 131 Hej, széna, széna, széna kaszálója, Benne forog kis menyecske, Öleld, akit szeretsz. Ezt szeretem, ezt kedvelem. Akit én elveszek, Komámasszony jánya, Ne hívjanak engem Tuba violának, Mert nem vagyok A Sionnak Elhagyott leánya. Űj ház, fényes ház Borsos kapitányé. Vagyon varga jó vitéz, Hídon megyek által. Egy kiskertet kerítenék, Abba rózsát ültetnék. Bíró lányát rászedném, Bíró lányát rászedném, A törvényre vitetném. A törvény is azt mondja: Leányt illet a koszorú, Legényt a bokréta, Tyúkszar a markába, Tegye kalapjába, Majd megeszi nyárba, Sűrű bojtorjánba. Ez az élet nem a másé, Alvégesi betyároké. Haja-haja-haja-hopp! Tild 132 Lányok körbetáncolva éneklik: Csillag Margit, tudom a nevedet, Érted vagyok halálos beteg, Vesd rám, rózsám, ragyogó szemedet, Hadd tudják meg, hogy szeretsz engemet. 6 Rozmaringkoszorú