Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Bezetés. A XVII. Századbeli magyar kereskedelem és városfejlődés nyugat távlatában

csak a magyar arany maradt, amely valóságos delejes erővel vonzza magához nemcsak az olasz, hanem a német kereskedőket is, akik eleinte a nyers, majd a pénzzé vert aranyért temérdek posztót és más iparcikket hoznak be. A német-magyar áruforgalmat különösen előmozdították a mi német telepeseink, akik még sok századon át városjogi, szellemi és anyagi kapcsolatot tartottak fenn hajdani hazájukkal, faj- és nyelvrokonaikkal. Magyarország benépesülése, a termelő munka fokozódása, a műveltség és az igények megnövekedése, királyaink (Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, I. Mátyás) egészséges ipar- és kereskedelem-fejlesztő politikája s az olasz-németlengyel kereskedelem által bekapcsolódás a nemzetközi forgalomba: a magyar városok (Buda, Pozsony, Kassa) felvirágzását is megindították a XIV. és XV. században. Iparosai és kereskedői már céhekbe szervezkednek. Elsőnek a kassai szűcsök (1307) és kereskedők (1446). Ugyanekkor már a német városokban a megrendelésre dolgozó szűkös kisipari termelés helyébe a raktárra, a hazai és külföldi piacra termelő manufaktura s vele párhuzamosan a tőkegazdálkodás bontakozott ki a hitelezéssel és pénzüzletekkel. 1402-ben Frankfurtban, 1421-ben Lübeckben bankok létesülnek, melyek már nemcsak zálogüzletre és váltóleszámítolásra, hanem letéti és átutaló (giro) forgalomra is kiterjeszkedtek. A XV. században már kialakulnak a kereskedelmi hitel legfontosabb formái. A XVI. században az iparosok számára hitelszövetkezetek létesülnek. A városok a hitel biztosítására különféle szabályokat hoznak és erre igyekeznek a birodalmi kormányt is rábírni. A rendelkezésre álló hitel és tőke új lehetőségeket nyújt. Lehetővé teszi a nagyobb vállalkozásokat, a széleskörű exportot. Az üzleti élet új formái alakulnak ki: a közkereseti és betéti társaságok, sőt az árakat meghatározó ringek. Az ércés sóbányászat mellett megindul a könyvnyomtatás, papírgyártás, könyvkiadás, sörfőzés. Mindez nemcsak nagy gazdasági, hanem társadalmi átalakulást idéz elő. A földmíves jobbágy és a földbirtokos közé egy új osztály, a polgárság ékelődik bele, amely gazdagságánál, műveltségénél fogva nemcsak saját városában kerekedik felül, hanem a közéletben is egyre több politikai befolyásra és hatalomra tesz szert, hogy végre a régi hűbéri társadalmat megbuktassa. Sőt a vidéki nemesség látva, hogy a városi ipari és kereskedelmi vállalkozónak vagyona folyton nő, ellenben ő a régi gazdálkodása alapján a versenyt ki nem bírja s tönkremegy: nemcsak üzleti összeköttetésbe lép a városi polgárral, hanem sok 8