Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Bezetés. A XVII. Századbeli magyar kereskedelem és városfejlődés nyugat távlatában

BEVEZETÉS, A XVII. SZÁZADBELI MAGYAR KERESKEDELEM ÉS VÁROSFEJLŐDÉS A NYUGAT TÁVLATÁBAN. magyar városi és polgári életre az olasz mellett a német városok voltak nagy ha­tással. Németország polgárai Lamprecht megállapítása szerint a XIII. és XIV. szá­zadban még nem gazdagok. A kézműve­sek és kereskedők tőkéje a műhelyükben és boltjukban lévő fölszerelésekből állott, tevékenységük pedig jóformán csak a mindennapi szükségletek ellátására irányult. De a XIV. szá­zad közepén országuk központi fekvésénél fogva mind erő­teljesebben kapcsolódnak bele az akkor fellendülő nemzetkö­zi kereskedelmi forgalomba, melyet ők még tovább szélesí­tenek. A Rajna Anglia és a Németalföld felé irányítja őket s a Hanza az északi tengereket nyitja meg. A délnémet városok pedig az alpesi hágókon keresztül mind sűrűbben keresik fel az olasz városokat, Genuát, Milánót és főképen Velencét. Velencében az itáliai forgalom által közvetített középkori legfontosabb árucikkeknek, a fűszereknek, drágaságoknak, kelet aranyának átvételére a Fondaco dei Tedeschi áru- és szállóházat alapítják. Ugyanekkor állandó látogatói lesznek a német kereske­dők nyugaton Champagne (Troyes) nemzetközi vásárainak s kiterjesztik tevékenységüket Kelet és Északkelet, Magyar-, Lengyel- és Oroszország felé is. Magyarország a középkor utolsó századaiban Európa leg­nagyobb aranytermelő helye. Sőt Amerika felfedezéséig az egész akkori világ aranytermelésének mintegy egyharmadát Magyarország szolgáltatta. A kétharmadrészt Afrika, de ennek túlnyomó mennyiségét az arab kereskedők Keletre vi­szik az innen hozott áruk kiegyenlítésére. Európa számára 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom