Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - A magisztrátus és funkcionériusok névsora 1650-ben

A falvaknak gondviselésével Kassa a gróf tisztet bízta meg, ő rendelkezett velők, ő hozzá kellett fordulniok ügyes­bajos dolgaikban, melyeket ö intézett el, vagy terjesztett a tanács elé. De a jobbágyfalvaknak maguknak is voltak bí­ráik, esküdtjeik és soltészeik (falu nagyjuk, falu felügyelő­jük). A falvak ügyeinek és kérelmeinek megvizsgálása vé­gett a tanács többször behívja őket a városba. Tehát jobbágy­helyzetük mellett volt önkormányzatuk is. Kassa 26 jobbágy­falva, az elsőknél megjelölve az is, amikor már a város tu­lajdonai: Miszlóka 1382 Szurdok Kisfalu Alsótőkés 1313 Vécse Tapolcsány Felsótőkés 1313 Szentvérképe (ma Kas- Nagy Ladna Téhány 1397 sabéla) Kis Ladna Kavecsány 1423 Baska Ruzsin Aranyida 1459 Kisszina Berki Garadna 1466 Lengyelfalva Radács Szebenye 1479 Szent István Peklén Kalsa 1480 Szokolo Vörösvágás A magisztrátus és a funkcionáriusok névsora 1650-ben. Ha a városi közigazgatás e kiépítését, berendezését, a teendőknek a polgárok közt való megosztását közelebbről megfigyeljük, lehetetlen elismeréssel nem adózni a régi vá­rosi élet e minden irányban való megszervezettségének. Kü­lönösen, ha még megfigyeljük azt is az egyének megválasz­tásánál, hogy jóformán mindenkinek alul kellett kezdenie s évekig tartó lassú haladással kellő gyakorlatot szereznie a rábízott és rábízandó ügyek elintézésében. Csak ha így meg­mutatkozott arravalóságuk, akkor bíztak rájuk fontosabb feladatokat. Könyvünk későbbi fejezetében leközöljük a 10 évvel ké­sőbbi magisztrátus névsorát is. Ha e kettőt egybevetjük, kü­lönösen, ha módunkban van a közbeesőket is megtekinteni, nyilvánvalóan látjuk e fokozatos emelkedést. A rendes menet az, hogy mindenki a választott községi, communitási, köz­gyűlési tagságon kezdi s itt az utolsó asztal utolsó helyéről az elsőhöz jut. Majd a kiválókat szenátorokká választják, vagyis a városi tanácsba, szenátusba kerülnek. Közben min­denféle kisebb jelentőségű tisztséget bíznak rájuk. Végül a legfontosabbat, a grófságot, vagyis a város jószágainak gond­viselését. A legkiválóbbak vicenótáriusok, nótáriusok, tribu­nus plebisek, vagyis népszószólók, németesen fürmenderek lesznek, akik egyszersmind közgyűlési elnökök is. Végül a legfőbb fokon városi bírók. Ily fokozatosan jutott szerephez 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom