Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - A magisztrátus és funkcionériusok névsora 1650-ben

A falvaknak gondviselésével Kassa a gróf tisztet bízta meg, ő rendelkezett velők, ő hozzá kellett fordulniok ügyesbajos dolgaikban, melyeket ö intézett el, vagy terjesztett a tanács elé. De a jobbágyfalvaknak maguknak is voltak bíráik, esküdtjeik és soltészeik (falu nagyjuk, falu felügyelőjük). A falvak ügyeinek és kérelmeinek megvizsgálása végett a tanács többször behívja őket a városba. Tehát jobbágyhelyzetük mellett volt önkormányzatuk is. Kassa 26 jobbágyfalva, az elsőknél megjelölve az is, amikor már a város tulajdonai: Miszlóka 1382 Szurdok Kisfalu Alsótőkés 1313 Vécse Tapolcsány Felsótőkés 1313 Szentvérképe (ma Kas- Nagy Ladna Téhány 1397 sabéla) Kis Ladna Kavecsány 1423 Baska Ruzsin Aranyida 1459 Kisszina Berki Garadna 1466 Lengyelfalva Radács Szebenye 1479 Szent István Peklén Kalsa 1480 Szokolo Vörösvágás A magisztrátus és a funkcionáriusok névsora 1650-ben. Ha a városi közigazgatás e kiépítését, berendezését, a teendőknek a polgárok közt való megosztását közelebbről megfigyeljük, lehetetlen elismeréssel nem adózni a régi városi élet e minden irányban való megszervezettségének. Különösen, ha még megfigyeljük azt is az egyének megválasztásánál, hogy jóformán mindenkinek alul kellett kezdenie s évekig tartó lassú haladással kellő gyakorlatot szereznie a rábízott és rábízandó ügyek elintézésében. Csak ha így megmutatkozott arravalóságuk, akkor bíztak rájuk fontosabb feladatokat. Könyvünk későbbi fejezetében leközöljük a 10 évvel későbbi magisztrátus névsorát is. Ha e kettőt egybevetjük, különösen, ha módunkban van a közbeesőket is megtekinteni, nyilvánvalóan látjuk e fokozatos emelkedést. A rendes menet az, hogy mindenki a választott községi, communitási, közgyűlési tagságon kezdi s itt az utolsó asztal utolsó helyéről az elsőhöz jut. Majd a kiválókat szenátorokká választják, vagyis a városi tanácsba, szenátusba kerülnek. Közben mindenféle kisebb jelentőségű tisztséget bíznak rájuk. Végül a legfontosabbat, a grófságot, vagyis a város jószágainak gondviselését. A legkiválóbbak vicenótáriusok, nótáriusok, tribunus plebisek, vagyis népszószólók, németesen fürmenderek lesznek, akik egyszersmind közgyűlési elnökök is. Végül a legfőbb fokon városi bírók. Ily fokozatosan jutott szerephez 26