Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Schirmer János személyi ügyei - Schirmer a városi szabadság védelmében - Küzdelem a császári praesidium bevétele ellen
vétele ügyében a város megpuhítására gr. Rottal udvari tanácsost is leküldtek, mint felsőmagyarországi kir. biztos a hadsereg élelmezése ügyében is rendelkezett s az 5 szabad királyi várostól 1200 köböl zabot és 600 köböl gabonát kívánt. 6 2) Ugyanilyen ügyekben intézkedett Ollenhausen hadi commissarius (biztos) is, aki lisztet, gabonát, őrlést és szekereket sürget a német armádia részére a várostól. Ez az az Ollenhausen, akivel Schirmer kölcsönös komaságban volt. A különféle terhek, a mostani és mindenféle veszélyek egyformán nehezedtek a felvidéki városokra. Ezért ezek öten — Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben, — Késmárkkal együtt hatan — már két század óta szövetkeztek egymással közös tanácskozásra és fellépésre, hogy közös erővel sikeresebben megvédjék magukat. Most is három ízben jöttek öszsze Kassán. Először a német őrség erőszakolása dolgában, másodszor a zab és gabona követelésekor s harmadszor, mikor az ágyukat és hadieszközöket falaik köré akarták vinni. 6 3) Küzdelem a császári praesidium bevétele ellen. Ha már egy magyar generálissal és felsőmagyarországi főkapitánnyal, tisztjeivel és legénységével ennyi baj volt, mit várhatott volna a város, ha idegen katonaságot hoznak rája. Aminthogy a bécsi udvarnak egyre erősödött e szándéka s a főtanácsosoknak az volt a véleménye, hogy a császári hadakkal kell féken tartani az országot. Különösen Kassára akartak német őrséget bevinni, hogy innen a felvidéki ellenzéki 13 vármegyét megtörjék. Azonban az országnak ez idegen hadak körül már is keserű tapasztalatai voltak. Az országgyűlések ez időből tele vannak panasszal erőszakoskodásaik, fosztogatásaik miatt. Többször törvénybe iktatták, hogy külföldi hadakat csak az országgyűlés előzetes tudtával és beleegyezésével, rendkívüli szükség esetén és csak ideiglenesen szabad behozni s ezalatt is a magyar kapitányok és az ország törvényei alatt álljanak. Hadi fölszerelésükről, élelmezésükről és zsoldjukról a király gondoskodjék, hogy az országlakóknak jogos panaszra semmi okuk ne legyen. 6 4) A várakra s a falakkal körülvett városokra nézve szintén törvény rendelkezett, hogy ezekbe idegen katonaságot a rendek beleegyezése nélkül bebocsátani nem szabad. Hogy mily veszedelmet jelentett a császári hadak behozatala és itteni beszállásolása, az országgyűlések panaszai és 6 2) 1662. jan. 26. 0 3) 1661 aug. 12. 6. és 1663. júl. 14. 6 4) 1625:4. tc., 1635:59., 1638:46., 1647-65., 1655:19. tc. 104
