K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

103 KUTHY GÉZA dr. ügyvéd, a Hanza szöv. ig. elnöke. A magyar szövetkezeti mozgalom legjelesebb tehetsége, aki a kisebbségi sorban a csehszlovák politikai elnyomás dacára életrehívta és kiépítette a magyar Hanzát s megindította a Hanza kultúrmunkáját. A vármegye közéletének egyik vezére. Vm. biz. tag. LAPKA BÉLA DR. várm. tiszti főügyész. Sz. Érsekújvár 1890. Egyetem: Bpest, Berlin, Páris és Genf. A világháborúban tart. huszárfőhadnagy. Számtalan magas kitüntetést kap. A megszállás alatt Érsekújváron ügyvéd. Az Egy. Magyar Párt jár. társelnöke, orsz. vál. tagja. 1926. óta a jár. képviselő test. és vál. állandó tagja. Visszacsatoláskor a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. LAVOTTA JÁNOS (isépfalvi} zeneszerző és hegedűművész (1764— 1820) Sz. Pusztafödémesen. Híresek Csokonai dalai. LETOCHA JÓZSEF szentszéki tanácsos, tanfelügyelő, alesperes. Sz. 1888 Magyardiószeg. 1910 szentelték pappá. 1916 hittanár több helyen, majd a lévai gimn. igazgatója. Később Magyardiószegen, majd Galántán plébános. 1933-ban szentszéki tan 1939-től tanfel. esperes. A világháború alatt mint katonai lelkész számtalan katonai kitüntetést kapott. A cseh megszállás idején magyarsága miatt állandóan üldözték és internálták. Számtalan tankönyvet írt. Vezéralakja a felvidék szövetkezeti mozgalmainak. Számos kultúrház és sok intézmény megalakítója, vezetője. LEHOCZKY ZOLTÁN vrm. M. Kir. állatorvos. Sz. 1888. Sajókirályiban. 1910 áll. orv. oki. az állatorvosi főiskolán Bpest. Frontszolgálat a háború végéig. 1919 jár. áll. orvos Tornaiján, 1937-től Ógyallán, 1939-től Érsekújváron törv. hat. m. kir. állatorvos. LÉPES BÁLINT nyitrai püspök később kalocsai érsek. Sz. 1570 körül. Korában nagy politikai szerepet visz. LIPPAY GYÖRGY (zombori) 1600—1666. Sz. Pozsony. 1642-ben esztergomi érsek. LIPOVNICZKY ISTVÁN (lipovnuki) a Nyitra megyei ősi Lipovnuk nemzetségből származik. Komáromi apát, esztergomi kanonok, az esztergomi primáši könyvtár őre; nagyváradi püspök, ki a magyarságáért az 1848-iki szabadságharc bukása után kilencévi várfogságot szenvedett. LIPOVNICZKY VILMOS (lipovnuki) Nyitra vármegye ősrégi birtokos családjának sarja. Bars megye alispánja. A vármegye nemzeti ellenállásának vezéralakja. Később törvényszéki, majd a hétszemélyes tábla elnöke. A Szent István-rend, a Lipót-rend, a vaskorona-rend lovagja. Cs. és kir. kamarás, v. belső titkos tanácsos. LÖCZY LAJOS geologus, keletázsiai utazó. Sz. Pozsonyban 1849. a bpesti egyetem tanára. A Földrajzi Társ. elnöke. MAJLÁTH GYÖRGY IFJ. országbíró, a főrendiház elnöke. Sz. Pozsonyban 1818-ban, meggyilkolták Budán 1883 márc. 29-én. 1839-ben Baranya megye követe, utána Baranya első alispánja. 1861-ben a birodalmi tanács tagja. A kiegyezés után országbíró és a főrendiház elnöke lett. MAJLÁTH GYÖRGY (székelyhídi) országbíró, a főrendiház elnöke. Sz. Zavaron 1786. megh. Bécsben 1861-ben. 1810 Pozsony megye jegyzője. 1821-ben orsz. gyűl. követ. 1817-ben Pozsony vrm. első alispánja. 1821-ben helytartótanácsos. 1822-ben ítélőmester. 1825 királyi személynök és a rendi tábla elnöke. 1839-ben országbíró. 1848-ban a felsőház elnöke. A szabadságharc bukása után visszavonult. MAJTHÉNYI JÓZSEF BÁRÓ, dr. kesselőkeői. Nyitra Pozsony k. e. e. vármegyék alispánja. Sz. Budapesten. Középiskoláit a budapesti piarista gimnáziumban, egyetemet Budapesten és Kolozsváron végezte. Tartalékos huszárfőhadnagy. Az ősi Divék nemzetség leszármazottja. Öse Gergely 1434-ben megkapja Kesselőkővárát a hozzátartozó uradalommal és községekkel. A család jelesei: Rafael (1491) Corvin János bajmóczi várnagya, Benedek (1424) királyi ember; János (1501) péterváradi kapitány; Uriel, (1501) thuróczi prépost; Márton és Bertalan szegedi kapi-