K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Vármegyei kislexikon
104> tány; Gábor, (1556) egri kapitány; László (1611) szerémi c. püspök; László, (1573) zólyomi főispán; Bertalan (1630) Nyitra vrm. főjegyzője; György mester (1653) kir. biztos; János báró (1663) Nyitra vrm. alispánja; Pál báró (1704), Moson m. alispánja, aranysarkantyús vitéz; László (1837) barsi főispán; Antal (1837) liptói főispán; István báró (1848) ezredes komáromi várparancsnok, József báró, 1848-ban képviselő, Antal félsz, püspök; Nándor (1861) barsi alispán; Ágost (1867) barsi főispán, István (1892) orsz. gyűl. képviselő. Majthényi József báró a család hagyományait követve, Nyitra vármegye szolgálatába lépett, hol mint kiválóan képzett közigazgatási szakember rátermettségével s rendkívüli szorgalmával rövidesen szolgabíró, vármegyei aljegyző és 1914 elején a vármegye legnehezebb, nemzetiségpolitikai kérdésekkel telített szakolcai járásnak (székh. Holies) a főszolgabírója. A háború alatt eredményes munkásságának elismeréseképpen fiatal kora dacára kitüntető kormánymegbízásokat kapott. Hosszabb ideig az állásától felfüggesztett szatmári alispánt helyettesítette, majd háromízben Torontál és Bácsbodrog megyében volt huzamosan kiküldetésben. 1918-ban a pozsonyi kormánybiztos helyettese lett, ebben az állásában találta az összeomlás. Kirendelései alatt főbírói állását mindvégig megtartva, járásának közigazgatását is kiválóan ellátta. Az összeomlás után állását vesztette, visszavonult Nyitra melletti birtokára s mivel a csehszlovák kormányzat nyugdíját is megvonta, nehéz körülmények között gazdálkodott. A bécsi döntés után az újonnan alakult Nyitra Pozsony vármegyék alispánja lett s rendkívül önfeláldozó munkával és tehetséggel újjászervezte a két vármegye visszacsatolt földjének gazdátlanul maradt közigazgatását. Majthényi József báró felesége liptószeniványi Szent Ivány Lilly, Szent Ivány Józsefnek a kisebbségi magyar élet legkiemelkedőbb vezérének és áldozatos harcosának leánya, aki a vármegye szociális mozgalmaiban önfeláldozó nagy munkát végez. MALONYAI JÁNCS BÁRÓ Nyitra megye kiváló főispánja 1825— 1838-ig. 1832—36 orszgyűl. követe. MANDELLI DÁVID. Kiváló nyelvész és bölcsész. Sz. 1780-ban Pozsonyban. Előbb Berlinben tanult, majd Párisban hallgatta az egyetemet. A világ egyik legnagyobb nyelvtehetségének tartották. 1822-ben a francia kormány a keleti irodalom bibliográfiájának összeállításával hízta meg. 1836-ban a Szajnába fulladt. Életében Diogenes módjára élt. MARKHOT GYULA vittenci Nyitra vm. főispánja. Sz. Nagyemőkén 1857. 1897-ben Nyitra m. alispánja. 1905-ben főispánja. Kemény jellemű, öntudatos magyar, ki a darabont kormány ellen mint alispán éles ellenállást fejtett ki. MARKHOT JÁNOS vittenci, alispán. (1811—1888) 1846-ban a nyitrai járás főszolgabírója, 1848 a megye másod alispánja, majd az éújvári ker. képviselője, 1869 első alispán, 1881 orsz. képviselő. MARKHOT IMRE DR. (vittenci) vm. aljegyző. Sz. Szítván 1905. Egyetem Bpest. Jegyzői oklevél Szombathely. 1934-ben Moson, várm. köz. gyakorn. 1938 szolgabíró Érsekújváron, 1940-ben várm. aljegyző. MEDNYÁNSZKY ALAJOS báró főkincstárnok. (1784—1844) 1837-ben Nyitra vrm. főispánja, 1842-ben főkincstárnok. Irodalommal is foglalkozott. A Felvidék váraihoz fűződő mondákat gyűjtötte össze. MEDNYÁNSZKY DÉNES báró, főispán, polihisztor, író. Sz. Veszelén 1830. 1865-ben Trencsén vrm. főispánja, majd selmeczi főbányagróf, 1867-ben orsz. gyül. képviselő. 1873-tól kizárólag kutatásnak és irodalomnak él. Művei közt „Néhány Árpádkori műemlék Nyitra és Pozsony megyében"; „őskori telepek Vág vidékén"; „Vágvidéki ősrégészeti lelőhelyek" címűek foglalkoznak a vármegyénkkel. MUTNÉFALVY ZOLTÁN dr. várm. árvaszéki elnök, ügyvéd. Sz. 1890-ben. A világháborúban mint főhadnagy a fronton küzdött, több kitüntetést kapott. A cseh megszállás alatt Érsekújváron folytatott ügyvédi gyakorlatot. A felszabadulás után vármegyei árvaszéki elnökké nevezték ki.
