K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

a fűszerpaprika felvidéki hazája Nyitra-Pozsony vármegye

'94 A fűszerpaprika felvidéki hazája Nyitra Pozsony vármegye. A magyar paprika 250 éve házifííszer, 100 éve kereskedelmi cikk, 60 éve kiviteli áru és 3 éve P. vitamint termő gyógyszernövény, egyben C. vitaminban gazdag tartalma folytán az egészség fenntartásához szükséges tápszer amint azt Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem világhírű Nobeldíjas tanára megállapította. Mit jelent a fűszerpaprika Magyarországnak? 20.000 családnak kenyeret, 1202 alkalmazottnak megélhetést, minden esztendőben 500 vagón őrölt nemes paprikát, amiből 300 vagont a világ minden táján nemes valuta ellenében fogyasztanak. A magyar fűszerpaprikát az 1890'193í. M. E. sz. rendelet alapján a termelés és a termelők érdekében csak engedéllyel lehet termelni Szeged, Kalocsa és Érsekújvár városokhoz tartozó zárt területen, illetve \ezek külső körzetében. A rendelet főcélja a zárt területen élő paprikatermelők létalapjának biztosítása, a magyar fűsterpaprika minőségének megóvása, végül a túltermelés megakadályozása. A Felvidék visszacsatolásáig a termelés két helyen, Szeged és Kalocsa környékén folyt. Szeged környékén 7700 k. holdon 688b- termelő, Kalocsa vidékén 5000 k. holdon 7OH gazda termelt édesnemes paprikát. A visszacsatoláskor kiszélesedett a termelő magyar tábor, amennyiben Nyitra, Pozsony k. e. e. vármegyék székvárosa, a híres gazdaváros, Érsekújvár és környéke is belépett a fűszerpaprika termelők sorába. Érsekújvár és környéke régi paprika termelő vidék. A csehszlovák uralom alatt paprikatermelő gazdái azonban rosszúl jártak, mert a cseh paprika központ félkész állapotban vette át a paprika termést és kevesebbel fizetett az áruért. A visszacsatoláskor a helyzet megváltozott, mert a szövetkezeti keretbe szervezett magyar termelési és értékesítési szervek irányításában elsősorban szociális érdekek érvényesülnek s így az érsekújvári fűszerpaprika termelők, most biztosan számolhatnak munkájuk becsületes ellenértékével. Érsekújvár és környékén 1939-ben 955 k. holdon 1019 gazda termelt fűszerpaprikát. Az újvárkörnyéki fűszerpaprika csíp ősség mentes, kiválóan zamatos nemes áru, mely világviszonylatban is versenyképes. Ez a kiválóság hozzájárult ahhoz, hogy Újvár vidékének régi és fejlett paprikamalom iparát a megszállás alatt a csehek kisajátították. A hazatérés után újra magyar kézbe került az újvárvidéki paprikamalom ipar, mert megalakult az Érsekújvárvidéki Paprikamalom Szövetkezet, mely Újváron 16 kőpáros, Udvardon pedig 5 kőpáros legkorszerűbb műszárítóval berendezett üzemet állított fel. A magyar fűszerpaprika kereskedelmi életét 1936 óta a Mag y a r Fűszerpaprika Értékesítő Közplonti Szövetkezet irányítja, amely három helyen, Szegeden, Kalocsán és Érsekújváron állított fel beváltókat. A beváltók átveszik a malmoktól az állami paprika kísérleti állomás által minősített paprikát és az őröltetőknek készpénzben kifizetik a földműv. min. által megállapított beváltási árat. A szövetkezeli múnka eredménye a termelésnek, a belföldi fogyasztásnak és a kivitelnek emelkedése. A M agy. Fűszerpaprikát Ért. Közp. Szövetkezetnek megszervezője és vezetője Gergely István ker. főtanácsos, nagy érdemeket szerzett a magyar fűszerpaprika világpiaci értékesítésének kiszélesítésével. Az ízes, zamatos magyar fűszerpaprika meghódította a világot. Nekünk magyaroknak nemzetgazdasági érdekünk, hogy a vitaminban gazdag nemzeti fűszerünk fogyasztása a belföldön is emelkedjen. A magyar fűszerpaprika nemcsak fűszer és kiváló orvosság, hanem elsőrendű tápszer is.