K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

95> VÁRMEGYEI-KISLEXIKON AMADÉ LÁSZLÓ BÁRÓ (1703—64) dalköltő, sz. Bősön. 1742-ben huszárezredes, 1750-ben udv. kamara tanácsosa Pozsonyban. Életében csak istenes versei jelentek meg. „Buzgó szívnek fohászkodási" címen. 1755. Bécs. Világi verseit halála után adták ki többen. ANGYAL JÁNOS kir. tanfelügyelő, sz. Hódmezővásárhelyen 1888ban. Iskoláit szülővárosában, továbbá Aradon és Budapesten végezte. Egyideig a budapesti állami polgári iskolai tanárképző főiskola gyakorló iskolájában működött. Később a közoktatásügyi igazgatás szolgálatába lépett. Ebben a minőségben működött a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, a pest-vármegyei kir. tanfelügyelői hivatalban, a pécsi tankerületi kir. főigazgatói hivatalban. Az utóbbi helyen mint a tanker, kir. főigazgató helyettese teljesített szolgálatot. Innen került Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék népoktatásának élére. Évekig szerkesztette a Népoktatási Szemle s az Iskola és Élet c. pedagógiai szaklapot. Számos tanügyi cikket és tankönyvet írt. Szépirodalmi téren is működött. Több novellája jelent meg fővárosi és vidéki lapokban. Tagja több társadalmi és tudományos egyesületnek. APÁTHY Á. OSZKÁR P. a ferences rend érsekújvári kolostorának főnöke. Sz. Nagykanizsán 1901. Felszentelték Budapesten. Érsekújvárra a veszprémi zárda éléről került 1939-ben. Jeles theológus, kiváló hitszónok, nagy szociális munkát fejt ki. APPONYI ALBERT GR. (1846—1933) államférfi. Sz. Bécsben. 1872ben Deák párti képv. 1878-ban a nemzeti párt vezére. 1901-ben a képviselőház elnöke. 1904-ben éles harcot folytat a Fejérváry kormány ellen. 1906-ban kultusz min. 1910-ben a Kossuth párthoz csatlakozik. 1917—18-ban újra kultusz min. A béketárgyalásokon Magyarország főmegbízottja. 1920-ban képviselő. 1926-tól a Nemzetek Szöv.-ben képv. Magyarországot. 1933-ban (febr. 1.) a leszerelési konferencián Genfben éri a halál. A. A. Pozsony megyei birtokos volt. Éberhardon gazdálkodott. APOR PÉTER báró altorjai (1676—1752) a nagyszombati egyetem tanára, a „Metamorphosis Transsilvaniae" szerzője. BALOGH BÁLINT bankigazg. sz. H. M. Vásárhely 1883. 35 éve a galántai takarék szolg. áll. A magyar méhészet legkiválóbb szakembere. Méhész Újság c. lap szerk., két méhészeti szakkönyv szerzője. BARANYAI DEZSŐ DR. szül. Zsigárd, 1897. Jogi tanulmányait a pozsonyi egyetemen végezte. A világháború alatt a harctéren teljesített szolgálatot. Több kitüntetést kapott. 1921—1927-ig a pozsonyi törvényszéken szolgált, mint bíró. 1927—1940-ig a somorjai járásbíróság vezetője. Jelenleg az érsekújvári járásbíróság elnöke. A kisebbségi életben a kultúrális mozgalmakban vett tevékeny részt. BARTAL GYÖRGY keresk., majd földművelésügyi miniszter. Sz. Damazér Karcsán 1820. megh. 1875. Az 1848-as orsz. gy. követe. Debrecenben a Szemere min.-ban a pénzügyi oszt. vezetője. A szabadságharc után 1874—75-ben miniszter. BARTAKOVICS BÉLA egri érsek (1792—1873). Szül. Felső-Elefánton Nyitravármegyében. 1825-ben prímási titkár. 1845-ben rozsnyói püspök. Később egri érsek. A szabadságharc bukása után tanúsított hazafiassága miatt a legnépszerűbb magyar püspök. BATTHYÁNY LAJOS (németújvári gróf) (1806—1849) Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Sz. Pozsonyban. 1848-ban megalakítja az első felelős minisztériumot. Kossuth növekvő tekintélye lemondásra kényszeríti. Később a béke érdekében működik. Tagja annak a küldöttségnek, melyet az országgyűlés küld Windischgrätzhez. Windischgrätz nem fogadja, hanem néhány nappal később 1849 j an. 8-án elfogatja.