K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.

76> ériékét megállapítsa. Mátyás a falut 6 márkára, a Nyitra folvó mellett, de már elhagyott malmot 3 márkára értékelte. A 14-ik században Apáti, Keselőkő és Borcsány közötti hegyekben fejlett aranybányászat volt. Németpróna környéke számos helyen aranybányászat és aranymosás nyomait mutatja* Nyitra vármegye kereskedelmének fejlettségét nagyban elősegítették a megyén áthaladó kereskedelmi utak. A vármegye nyugati oldala a Csehmorva földdel volt határos. Innen indult el Újvártól 'Holies) az 1336-ban megnyitott kereskedelmi út, amelyet főképen a Csehmorva kereskedők használták. Ez az út bár ketté ágazott, később újra összetalálkozott Bikszárd nevű pozsonymegyei faluban s aztán Szerednél a megve lerületén folytatta az útját Tardoskedd, Nyárhíd, Udvard érintésével a Dunáig. Az átmenő kereskedelmen kívül a vármegye déli részén virágzott a gabonakereskedelem. amit előmozdított a megye malomiparának fejlettsége. Sajátos kereskedelmi különállása volt a vármegye határmenli egyetlen szabadkirályi városának Szakolcának. A posztóval és vászonnal dolgozó külföldi kereskedő portékáját itt csak nagyban árusíthatta, nehogy a helyi kereskedőnek versenytársa lehessen. A város ezenfelül a külföldi kereskedők számára raktárakat épített. Szakolca kereskedelmi fontosságát bizonyítja, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt a hadakozó felek semleges kereskedelmi területté nyilvánították. A vármegye gazdasági életének éles rajzát adja az 1720-évi vármegvei összeírás. E szerint ez időben szántóföld: 60 957, rét: 10.242," szőlő : 19.865 köböl volt. Találtak gabonát köblökben: 243.100. szénát szekerekben: 10.242, bort csebrekben: 33.963. Iparosok és kereskedők száma volt 1715-ben: 741, 1720-ban: 652. A vármegyében lakó zsidók túlnyomó része kereskedett, ezek száma 1720-ban 1800 lélek volt. Volt köztük árendás, 1 borbély, 1 fuvaros, 1 kékfestő, 16 kocsmáros, 7 mészáros, 34 pálinkafőző, 25 szabó, 7 takács, 6 tímár, 10 üveges, 1.3 más foglalkozású, 61 boltos, 152 házaló. 213 kereskedővel szemben, 121 iparos. A szőlőművelés virágzását mutatja, hogy 1715-ben 14.593, 1720-ban 17742 szőlőkapást írtak össze. Volt a megyében ebben az időben 105 közepes malom, ezekbe azonban nem voltak beleszámítva a földesúri malmok. A legrégibb ezek közt az Érsekújvár határában fekvő nyárhídi malom, amiről fentebb megemlékeztünk. A statisztika szerint 1720 körül a vármegye kereskedelmének legvirágzóbb pontja Trencsén megye határán fekvő Vágújhely, mellette Galgóc és Szenic csak azután következik a vármegye székhelye Nyitra. Verbó és Privigye. A vármegye kereskedelmi életében kezdetben az izmaeliták és a külföldről beszármazott német telepesek vitték a főszerepet, később számos csehmorva kereskedő szivárgott be és telepedett le a megye nyugati felén. Jelentékeny szerepet vitt később a zsidóság. A vármegyei nemesség agrár és konzervatív szellemét Zerdahelvi György nyitrai követnek az 1802-iki országgyűlésen elhangzott kijelentése jellemzi, mikor a közpénztár ügyét tárgyalja az országgyűlés, ő, utasítás szerint a közpénztár ügyében még a bizottmány kiküldésére sem szavaz. Ez a pénztár csak a ' kereskedelem gyarapítására szolgál, nálunk még oly csekély a kereskedelem — mondja, hogy nincs mit rajta gyaranítani. Nyitra vármegye gazdaságtörténeti múltja a 19-ik század végének mérlegén a következő kialakulást mutatia. A megye 1,012.503 kat. hold területéből 953.164 k. hold gazdaságilag felhasznált terület. Ennek 55 <V

0 szántóföld. 22 o'

0 erdő. A birtokok száma: 104.332. Ebből törpebirtok (1—10 h.) 90.318. kisbirtok (10—50) 12.206, (50—100

N. 797. Középbirtok (100—1000) 899, nagybirtok .( 1000—5000 h.) 102, 5000 h. felül 10. Korlátolt forgalmú birtokok te-