K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

64> vezetésével. Lévai ostrom alá fogta Tapolcsányt, mire a csehek alku­dozni kezdtek és 9000 írtért feladták a várat, erre a magyar sereg meg­indult a Nagyszombat vidékén garázdálkodó Blaskó ellen és szétverte ennek a seregét. Zsigmond ezután új alapokra fektette a magyar honvé­delmi rendszert, az új hadi regulamentó arányai szerint fel­állított magyar hadak teljes erővel rátámadtak a cseh mar­talócokra, összes fészkeiket kiirtották, köztük Szakolcát a huszita főhadiszállást is megszállták. A harc során akadtak magyar renegátok, ilyen volt Badiki Benedek nyitrai al­ispán, akinek birtokait aztán Zsigmond lefoglalta és elado­mányozta. Nyitra megyéből Zsigmond kiszorította a huszitákat, viszont a nagy király leánya az özvegy Erzsébet, már összefogott Giskra huszita vezérrel, akinek vezetése alatt újabb huszita seregek jöttek a magyar földre és Erzsébet táborához tartozó főurak kíséretében Nyitra megyében is elszéledtek. Lucskay Lőrinc Nyitra várának parancsnoka átadta Nyitrát a zsebrákokkal szö­vetkezett magyar uraknak, akik aztán kíméletlenül felprédálták a megye területét. A zsebrák erkölcs ragályos volt, többek között hamarosan megejtette Szentmiklósi Pongrác uramat a berencsi várnagyot. Szent­miklósi, Zsigmond alatt a husziták ellen harcolva kiérdemelte a király gazdag adományait, amikor kincsei és jószágai elvetették minden gond­ját, rájött az arany éhsége, s hogy könnyebben harácsoljon, össze­fogott a zsebrákokkal, meg Országh Mihály cimborájával, azután a cseh martalócokat is megszégyenítő módon irtotta és zsarolta a lakosságot. Amikor már kifogyott az itthoni harácsra való, a két rablólovag rátört az osztrák és morva határra. Czillei Ulrik erre hadat szervezett, meg­támadta Szentmiklósi martalóc seregét, Szakolca várába szorította őket és ostrom alá vette a várat. Pongrác szorultságában Hunyadi Jánoshoz fordult, a vár átadását ígérte Hunyadinak, az országnak pedig hűséget és engedelmességet. Hunyadi előrelátón gondolkodott, Szentmiklósit megmentette, hogy a Giskra elleni harcban felhasználhassa. Számítása bevált. A lekötele­zett berencsi várnagy a husziták ellen fordult és oly kitartóan hada­kozott, hogy a zsebrákok 1460-ban már fegyverszünetet kértek. Hunyadi Mátyás erélye aztán lezárta a zsebrák világot, mikor a fekete seregből megszökött Svehlát, ki a zsebrákokhoz szegődött Kosztolány vára köze­lében elfogatta és felakasztatta. Mátyás uralma alatt a vármegye élete is virágzott. Kinizsi Pál a megye keménykezű főispánja minden téren rendet tartott, királyának igazságszeretete és szelleme szerint kormányozta a megyét. Nyitra város­nak 1479-ben kiadott oklevele igazolja, hogy Mátyás idejében Geren­csér Máték, Szenttartó Imrék, Kiskerthi Balázsok, Tuskó Miklósok, Ko­paszok, Pernesek, meg Hamarok kezében volt a házbirtok java, Nyitra a megye székhelye tősgyökeres magyar város volt. Ebben az időben játszódik le Nyitrán, Vitéz János esztergomi prí­más által felidézett lázadásnak egyik részlete. A hiúságában sértett ér­sek összeesküvést sző Mátyás ellen. Megnyeri a játékhoz a lengyel Káz­mért, aki beugrik, bevonul az országba, de hiába várja a főurak kilá­tásba helyezett csatlakozását. Vitéz, mint a nyitrai püspökség kormány­zója utasítja a Nyitrán időző pécsi püspököt, nyitássá meg a nyitrai vá­rat Kázmér előtt. A lengyel sereg bevonul Nyitra várába, de alig he­lyezkedik el, mikor Kázmér arról értesül, hogy a prímás kibékült a ki­rályával. Miután Kázmérnak elfogyott a pénze s a seregében lévő né­met zsoldosok is cserben hagyták zsoldjuk hiányában, néhány tiszt kí­séretében Rózsahegyre menekült, 4000 lengyel harcosát Jaszyenski Pál parancsnoksága alatt Nyitrán hagyva. Kázmér szökésének hirére 1472 januárjában Mátyás király zsoldosai élén megjelent Nyitra alatt. Egyidejűleg Jaszyenski megkapta Vitéz le­velét, amelyben felhívta a lengyel sereg parancsnokát, hogy adja át a királynak a várat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom