K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története
64> vezetésével. Lévai ostrom alá fogta Tapolcsányt, mire a csehek alkudozni kezdtek és 9000 írtért feladták a várat, erre a magyar sereg megindult a Nagyszombat vidékén garázdálkodó Blaskó ellen és szétverte ennek a seregét. Zsigmond ezután új alapokra fektette a magyar honvédelmi rendszert, az új hadi regulamentó arányai szerint felállított magyar hadak teljes erővel rátámadtak a cseh martalócokra, összes fészkeiket kiirtották, köztük Szakolcát a huszita főhadiszállást is megszállták. A harc során akadtak magyar renegátok, ilyen volt Badiki Benedek nyitrai alispán, akinek birtokait aztán Zsigmond lefoglalta és eladományozta. Nyitra megyéből Zsigmond kiszorította a huszitákat, viszont a nagy király leánya az özvegy Erzsébet, már összefogott Giskra huszita vezérrel, akinek vezetése alatt újabb huszita seregek jöttek a magyar földre és Erzsébet táborához tartozó főurak kíséretében Nyitra megyében is elszéledtek. Lucskay Lőrinc Nyitra várának parancsnoka átadta Nyitrát a zsebrákokkal szövetkezett magyar uraknak, akik aztán kíméletlenül felprédálták a megye területét. A zsebrák erkölcs ragályos volt, többek között hamarosan megejtette Szentmiklósi Pongrác uramat a berencsi várnagyot. Szentmiklósi, Zsigmond alatt a husziták ellen harcolva kiérdemelte a király gazdag adományait, amikor kincsei és jószágai elvetették minden gondját, rájött az arany éhsége, s hogy könnyebben harácsoljon, összefogott a zsebrákokkal, meg Országh Mihály cimborájával, azután a cseh martalócokat is megszégyenítő módon irtotta és zsarolta a lakosságot. Amikor már kifogyott az itthoni harácsra való, a két rablólovag rátört az osztrák és morva határra. Czillei Ulrik erre hadat szervezett, megtámadta Szentmiklósi martalóc seregét, Szakolca várába szorította őket és ostrom alá vette a várat. Pongrác szorultságában Hunyadi Jánoshoz fordult, a vár átadását ígérte Hunyadinak, az országnak pedig hűséget és engedelmességet. Hunyadi előrelátón gondolkodott, Szentmiklósit megmentette, hogy a Giskra elleni harcban felhasználhassa. Számítása bevált. A lekötelezett berencsi várnagy a husziták ellen fordult és oly kitartóan hadakozott, hogy a zsebrákok 1460-ban már fegyverszünetet kértek. Hunyadi Mátyás erélye aztán lezárta a zsebrák világot, mikor a fekete seregből megszökött Svehlát, ki a zsebrákokhoz szegődött Kosztolány vára közelében elfogatta és felakasztatta. Mátyás uralma alatt a vármegye élete is virágzott. Kinizsi Pál a megye keménykezű főispánja minden téren rendet tartott, királyának igazságszeretete és szelleme szerint kormányozta a megyét. Nyitra városnak 1479-ben kiadott oklevele igazolja, hogy Mátyás idejében Gerencsér Máték, Szenttartó Imrék, Kiskerthi Balázsok, Tuskó Miklósok, Kopaszok, Pernesek, meg Hamarok kezében volt a házbirtok java, Nyitra a megye székhelye tősgyökeres magyar város volt. Ebben az időben játszódik le Nyitrán, Vitéz János esztergomi prímás által felidézett lázadásnak egyik részlete. A hiúságában sértett érsek összeesküvést sző Mátyás ellen. Megnyeri a játékhoz a lengyel Kázmért, aki beugrik, bevonul az országba, de hiába várja a főurak kilátásba helyezett csatlakozását. Vitéz, mint a nyitrai püspökség kormányzója utasítja a Nyitrán időző pécsi püspököt, nyitássá meg a nyitrai várat Kázmér előtt. A lengyel sereg bevonul Nyitra várába, de alig helyezkedik el, mikor Kázmér arról értesül, hogy a prímás kibékült a királyával. Miután Kázmérnak elfogyott a pénze s a seregében lévő német zsoldosok is cserben hagyták zsoldjuk hiányában, néhány tiszt kíséretében Rózsahegyre menekült, 4000 lengyel harcosát Jaszyenski Pál parancsnoksága alatt Nyitrán hagyva. Kázmér szökésének hirére 1472 januárjában Mátyás király zsoldosai élén megjelent Nyitra alatt. Egyidejűleg Jaszyenski megkapta Vitéz levelét, amelyben felhívta a lengyel sereg parancsnokát, hogy adja át a királynak a várat.
