K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

63> behódolt Mátyusnak, Nyitra város háborítatlan birtoklása s a megye kormányzásának független vezetése ellenében. Emiatt János püspök a királypártiak haragját vonta magára. A tőrből úgy menekült el János, hogy titkon elhagyta Nyitrát, Kalocsára sietett, bejelentette 5000 már"kára rugó kárát s újabb egyházi átok alá vonta Mátyust. Mátyus erejét az újabb támadás sem rendítette meg, mert ezután 1315-ben a Holicsnál betört cseh király seregét tökéletesen megverte és hatalma töretlen maradt 1321-ben bekövetkezett haláláig. Trencsényi Csák halálhírére a Gutkeled nemzetségből származó Amadé fia Miklós soproni főispán, be sem várva Róbert Károly parancsát, seregével azonnal behatolt Nyitra földjére, Appony és Bajmóc várakat, Privigyét és környékét elfoglalta, mire Mátyus többi várai egymásután meghódoltak. Nagy Lajos király uralma alatt a Mátyustól megszenvedett János püspök, majd a minorita atyából püspöki székbe emelkedett Vasvári Vid, mint a megye örökös főispánjai igyekeztek a vármegyét felvirágoztatni. A két püspököt De Insula István nyitrai püspök követte a főispáni székben, ki mint Nagy Lajos király diplomatája nagy sikereket ért el a pápai udvarnál. Nagy Lajos halála után a király özvegye Erzsébet hosszú ideig, a legválságosabb időben 1335-ben tartózkodott Nyitra megye területén. Miután brandenburgi Zsigmond nem volt hajlandó magyar trónigényéről lemondani, seregei élén érkezett az országba előbb Pozsonyt, majd Nyitrát elfoglalta, főhadiszállását Sempte várában rendezte be, itt fizette később vissza azt a 200.000 frt. kölcsönt, amelynek fedezetéül egész Sempte váráig lekötötte Mátyusföldjét Józsa és Prokop őrgróf oknak. Zsigmondnak a magyar koronáért folytatott küzdelmében legodaadóbb híve Stibor vajda volt, Nyitra megye főispánja. Egyetlen magyar király sem tartózkodott a megyében annyiszor, mint Zsigmond. A vármegye jó ideig Zsigmondnak szűkebb hazája, itt érzi magát a legjobban Stibornak környezetében. Megfordul Semptén, Szakolcán, Privigvén. Nyitrán, valószínű Stibornak a váraiban is. Stibor lengyel eredetű, de teljesen elmagyarosodott bátor, rendkívül tehetséges, jellemes és jó modora folytán általánosan kedvelt férfi volt, akinek értékét Zsigmond hamar felismerte, pozsonyi gróffá nevezte ki és nagyterjedelmű birtokokkal ajándékozta meg Nyitra és Pozsony megyében. Stibor Beczkó várában fészkelt, de birtokában volt Ugróc, Csejte, Éleskő és Berencs vára is. Mikor Zsigmondot saját hívei foglyul ejtették, Stibor sereget gyűjtött, Nyitra, Galgóc, Korompa, Krakován, Surány megvétele után egész Nyitra megyét, a Vág völgyét és Pozsonyt is Zsigmond oldalára állította, mire a főurak foglyukat szabadon engedték. Természetes, hogy Zsigmond miután elnyerte a koronát nem maradt hálátlan Nyitra főispánja Stibor iránt, ezt a jóindulatát a vármegye is kihasználta. Zsigmond felesége Borbála királyné életében is szerepet játszott Nyitra megye. Három évig Holies várának lakója volt a királyasszony. Az ura nem volt hajlandó tűrni Borbála csapodárságát, három évre Holies várába záratta. Rendkívül sok baja volt Nyitra megyének a huszitákkal, akik 1430ban jelentkeztek itt először és Kudelnik meg Propok vezetése alatt a Vág völgyét pusztították. A következő évben Sirotkó testvérek vezetése alatt álló huszita sereg támadt Nyitra várára nagy szekértáborral és ágyúkkal. Miután az ostrom kudarcba fulladt s a kitörő várőrség futásra kényszerítette a támadókat, Rozgonyi serege a visszavonulókat mégegyszer megtámadta és a huszitákat teljesen szétverte. A 7000 főnyi seregből 5000 huszita holtan maradt az illavai csatatéren. Mikor az illavai vereség hire, a Kosztolány, Csejte és Vágújhely körül dúló Towacsovszky János vezérlete alatt álló másik huszita sereg fülébe jutott, a rabló sereg gyors iramban elmenekült Morvaországba. 1434-ben Symkenczky Ján nevű vezérük újra betört és elfoglalta Tapolcsányt s ide gyülekeztek a Vág és Nyitra völgyében kalandozó csapatok. Zsigmond Lévai Cseh Pétert és Stibort bízta meg a husziták ellen induló sereg